Csatáryt – aki a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott 15 700 zsidó ember Auschwitzba deportálásában –- júliusban emberek kínzásával megvalósított háborús bűntettel gyanúsították meg, őrizetbe vették, majd a Budai Központi Kerületi Bíróság házi őrizetbe helyezte.
A 97 éves férfit csütörtökön az ügyészség autójával vitték a nyomozóügyészség Belgrád rakparti épületébe; másfél órán át tartott a kihallgatása, majd az ügyészség zárt garázsában beszállt ugyanabba az autóba, amellyel hozták, és hazaszállították.
Csatáry ügyvédje a házi őrizet megszüntetését indítványozza
Csatáry kirendelt ügyvédje, Horváth B. Gábor a kihallgatás után azt mondta: indítványozták a november végén lejáró házi őrizet megszüntetését, az ügyészség pedig a kényszerintézkedés meghosszabbítására tett javaslatot. Gyanúsítotti kihallgatásán újabb körülményekről kellett nyilatkoznia védencének – mondta az ügyvéd. A nyomozás során felmerült, hogy 1944-ben volt egy másik Csatáry nevű férfi is Kassán, így tisztázni kellett, hogy a két embert nem keverték-e össze a tanúvallomások során.
Egyes információk szerint a másik Csatáry a fiatalkorúak börtönének volt a parancsnoka – tájékoztatott az ügyvéd. Elmondta: védence továbbra is tagadja, hogy fekete egyenruhát hordott volna Kassán, ám előfordulhat, hogy a másik férfi volt az, aki ilyen egyenruhában követett el bűncselekményeket, és így rá vonatkozhatnak a tanúvallomások. Ennyi idő elteltével azonban ezt már nehéz tisztázni – tette hozzá.
Az ügyészség továbbra is vizsgálja azon dokumentumok hitelességét, amelyeken Csatáry aláírása mint gettóparancsnoké szerepel. Elképzelhető, hogy írásszakértőt is bevonnak a nyomozásba, hogy megvizsgálják, kitől származnak ezek az aláírások. A szakértő a korabeli aláírásokat már nem biztos, hogy kellő hitelességgel tudja vizsgálni, és így vélhetően csak valószínűsíteni tudja az aláíró személyét – tette hozzá az ügyvéd.
Várják a levéltári dokumentumokat
Csatáry az ügyészségen úgy nyilatkozott, hogy ezeket a dokumentumokat nem ő írta alá. Az ügyvéd szerint ha alá is írt néhány nyilatkozatot, azt csak helyettesként, valakinek a nevében eljárva tehette. Csatárynak ugyanis nem volt önállóan parancskiadási jogköre – mondta Horváth B. Gábor.
A gyanúsított és ügyvédje most azokat a levéltári dokumentumokat várja, amelyek igazolják, hogy Csatáry Lászlót 1944 októberében átvezényelték Budapestre. Ez bizonyíthatná, hogy a neki felrótt események jelentős részének idején már nem tartózkodott Kassán – vélekedett az ügyvéd.
Horváth B. Gábor arról nem tudott nyilatkozni, hogy az ügy vádemelési javaslattal zárul-e, illetve lesz-e, és ha igen, mikor bírósági tárgyalás. Decemberben további kihallgatások várhatók – tette hozzá.
Zuroff jelentette fel Csatáryt
Csatáry László a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 tavaszán, az akkor Magyarországhoz tartozó Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott több mint 15 ezer zsidó Auschwitzba deportálásában. Efraim Zuroff, a szervezet jeruzsálemi irodájának vezetője jelentette fel Csatáry Lászlót az 1944-es, majd később az 1941-es deportálások miatt.
Ebben nem indult eljárás
A Budapesti Nyomozó Főügyészség alaptalannak minősítette Zuroffnak azt az állítását, miszerint Csatáry Lászlónak köze lehetett az 1941-es kamenyec–podolszkiji deportálásokhoz; az 1944-es deportálások ügyében tovább folyik a nyomozás. A 97 éves Csatáry kezdettől fogva tagadja bűnösségét.
Több jogi szakértő is azt nyilatkozta szeptember elején a Magyar Nemzetnek, hogy felvetődik a hamis vád gyanúja Zuroff alaptalannak bizonyult feljelentése miatt, és ezért az ügyészségnek hivatalból kellene büntetőeljárást indítania. Az ügyészség nem lépett, ezért tett – azóta elutasított – feljelentést hamis vád gyanújával egy magánszemély, illetve jobbikos politikusok. E bűncselekményért akár öt évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Efraim Zuroff akkor a jobboldal bosszújának nevezte az ellene tett feljelentéseket.
A Magyar Hírlapnak adott interjújában Csatáry László azt mondta: a kassai gettónál kétszer járt, a foglyok sorsáról pedig nem a rendőrség, hanem a németek döntöttek. Az egykori csendőr hozzátette: rendőrségi fogalmazóként dolgozott 1942-től 1944-ig, és mivel jól beszélt németül, ezért bízták meg azzal, hogy a német katonák összekötője legyen. Csatáry László az interjúban közölte: nem tudja, hogy miért ítélték halálra az egykori Csehszlovákiában, mivel később a kanadai hatóságok nem találtak olyan dokumentumokat, amelyek alapján bűnösnek mondták volna ki.
