Csatáry az ügyészségen úgy nyilatkozott, hogy ezeket a dokumentumokat nem ő írta alá. Az ügyvéd szerint ha alá is írt néhány nyilatkozatot, azt csak helyettesként, valakinek a nevében eljárva tehette. Csatárynak ugyanis nem volt önállóan parancskiadási jogköre – mondta Horváth B. Gábor.
A gyanúsított és ügyvédje most azokat a levéltári dokumentumokat várja, amelyek igazolják, hogy Csatáry Lászlót 1944 októberében átvezényelték Budapestre. Ez bizonyíthatná, hogy a neki felrótt események jelentős részének idején már nem tartózkodott Kassán – vélekedett az ügyvéd.
Horváth B. Gábor arról nem tudott nyilatkozni, hogy az ügy vádemelési javaslattal zárul-e, illetve lesz-e, és ha igen, mikor bírósági tárgyalás. Decemberben további kihallgatások várhatók – tette hozzá.
Zuroff jelentette fel Csatáryt
Csatáry László a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 tavaszán, az akkor Magyarországhoz tartozó Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott több mint 15 ezer zsidó Auschwitzba deportálásában. Efraim Zuroff, a szervezet jeruzsálemi irodájának vezetője jelentette fel Csatáry Lászlót az 1944-es, majd később az 1941-es deportálások miatt.
Ebben nem indult eljárás
A Budapesti Nyomozó Főügyészség alaptalannak minősítette Zuroffnak azt az állítását, miszerint Csatáry Lászlónak köze lehetett az 1941-es kamenyec–podolszkiji deportálásokhoz; az 1944-es deportálások ügyében tovább folyik a nyomozás. A 97 éves Csatáry kezdettől fogva tagadja bűnösségét.
Több jogi szakértő is azt nyilatkozta szeptember elején a Magyar Nemzetnek, hogy felvetődik a hamis vád gyanúja Zuroff alaptalannak bizonyult feljelentése miatt, és ezért az ügyészségnek hivatalból kellene büntetőeljárást indítania. Az ügyészség nem lépett, ezért tett – azóta elutasított – feljelentést hamis vád gyanújával egy magánszemély, illetve jobbikos politikusok. E bűncselekményért akár öt évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Efraim Zuroff akkor a jobboldal bosszújának nevezte az ellene tett feljelentéseket.
