A kormány honlapján hétfőn megjelent, az ügyeleti tevékenység során a szakorvosjelöltek felügyeletének egységes szabályozásáról szóló tervezetről szerdáig várják a véleményeket.
A tervezet szerint az egészségügyi szolgáltató ügyeleti-készenléti szabályzatban rögzíti az ügyeleti, illetve készenléti szolgálat rendjét; az egyes osztályokra, részlegekre vonatkozó ügyeleti-készenléti szervezési feladatokat; az ügyeleti-készenléti szolgálatot ellátók létszámát, szakmai összetételét, ügyviteli feladatait; az átadás-átvétel módját; az ügyeleti naplóra vonatkozó rendelkezéseket, valamint az ügyeleti ellátásban részt vevő szakorvosjelöltek felügyeletének típusát, módját.
Három ügyeleti típus
A tervezetben az ügyeleti ellátás keretében a szakorvosjelölt felügyeletének három típusát határozták meg. Az egyik típus a személyes jelenlét mellett végzett felügyelet, amely azt jelenti, hogy a rezidens csak az adott szakterületnek megfelelő szakvizsgával rendelkező szakorvos személyes jelenlétével végezhet ügyeleti tevékenységet.
A telefonos elérhetőség melletti felügyelet esetén a felügyeleti tevékenység az adott szakterületnek megfelelő szakvizsgával rendelkező szakorvos folyamatos telefonos rendelkezésre állásával, telefonos konzultáció lehetőségének biztosításával is megoldható. A rezidensi felügyelet harmadik típusa pedig az úgynevezett behívásos rendszer keretében megvalósított felügyelet. E szerint az adott szakterületnek megfelelő szakvizsgával rendelkező szakorvosnak folyamatos rendelkezésre állása a telefonos konzultáció biztosításán túlmenően azt jelenti, hogy szükség esetén maximum 4 órán belül személyesen is meg tudjon jelenni.
A tervezet hatásvizsgálati dokumentumában az előterjesztés indokaként az Alapvető Jogok Biztosa által 2011-ben a kórházi ügyeletet, valamint ezzel összefüggésben a rezidensek, illetve szakorvosjelöltek foglalkoztatása kérdéskörében lefolytatott vizsgálatot jelölték meg.
Így indult a vizsgálat
Szabó Máté ombudsman amiatt indított hivatalból vizsgálatot, hogy a budapesti Szent János Kórházban 2010 szilveszterén egy kezdő rezidenst egyedül hagytak az idegsebészet ügyeletén. Az ombudsmani vizsgálat során átnézték a hatályos joganyagokat, továbbá intézményeket kerestek fel. A vizsgálat lezárultával az ombudsmani hivatal azt kérte az egészségügyi államtitkárságtól, hogy határozza meg a rezidensek szakmai felügyeletének pontos tartalmát.
Idén májusban Varga Dóra, a Magyar Rezidens Szövetség akkori alelnöke egy friss felmérés alapján az MTI-nek elmondta: az altató szakorvosjelöltek tíz százaléka ügyel úgy Magyarországon, hogy nincs elérhető intenzíves szakorvos a kórházban, ezért a rezidensek gyakran kerülnek olyan helyzetbe, hogy életveszélyes állapotban lévő beteget egyedül kell ellátniuk. Továbbá azt is elmondta, hogy a kérdőívet kitöltő szakorvosjelöltek 60 százaléka került már úgy kritikus helyzetbe beteggel, hogy nem találta a szakorvost vagy a segítség nem ért oda időben, így a rezidensnek önállóan kellett cselekednie.
