Várhatóan ismét elhalasztják a dohány-kiskereskedelmet állami kézbe adó törvényjavaslat országgyűlési zárószavazását – derült ki az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén.
A Malév és a Budapest Airport (BA) privatizációját vizsgáló bizottság létrehozását Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos, fideszes képviselő kezdeményezte. A tíztagú testület a Malév és a Budapest Airport „szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit”, a Malév visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002–2010 között meghozott intézkedéseket és az ebben az időszakban felmerülő döntéshozói felelősség kérdéskörét vizsgálná. A javaslatot a kormánypártok és a Jobbik képviselőinek támogatásával, a szocialisták tartózkodása mellett fogadták el.
Nem támogatták ezt megelőzően az MSZP-s Bárándy Gergely ügyrendi javaslatát, hogy vegyék le a napirendről a javaslatot, és kérdezzék meg a kezdeményező Budai Gyulát – aki nem volt jelen a bizottsági ülésen –, hajlandó-e úgy benyújtani az indítványt, hogy lehetőség legyen az elmúlt másfél év vizsgálatára is. A vitában az MSZP-s Lamperth Mónika is azt kifogásolta, hogy a vizsgálatból kizárják azt az „elképesztő felelőtlen viselkedést”, amit az Orbán-kormány tanúsított az elmúlt másfél évben, közben pedig már előre megbélyegzik a szocialistákat és a szabad demokratákat. Szerinte így esély sincs arra, hogy a valódi eredmény szülessen. Ipkovich György (MSZP) a kormánypárti képviselőkhöz fordulva hozzátette: „önöknél dobta be a törülközőt a Malév”, ezért azt is meg kell vizsgálni, hogy mit mulasztott a mostani kormányzat.
Az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottsága hétfői ülésén egyhangúlag támogatta a nemzetgazdasági miniszter által beterjesztett törvénymódosító javaslatot, amely az árfolyamrögzítést 60 hónapig, de legfeljebb 2017. június végéig terjeszti ki.
A fideszes Papcsák Ferenc erre reagálva közölte, ha ő lenne az előterjesztő, akkor nem látná akadályát a vizsgálati időszak kiterjesztésének, de utalt arra, hogy ebben Budai Gyula az illetékes. A paritásos alapon működő vizsgálóbizottságnak a megbízatása kezdetétől számított 180 napon belül kell benyújtania jelentését az Országgyűlésnek. Az indítvány szerint négy parlamenti képviselőt delegálna a testületbe a Fidesz, egyet a KDNP, kettőt az MSZP, kettőt a Jobbik és egyet az LMP. Az elnököt a Fidesz adná, az alelnököt pedig az MSZP. A bizottság a munkája során a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthatna, iratokat kérhetne be, amelyeket mindenki köteles a testület rendelkezésére bocsátani, továbbá köteles megjelenni.
Budai Gyula határozati javaslata indoklásában azt írta: a Malév csődhelyzetét részletesen kivizsgáló bizottság létrehozása elengedhetetlen, „a hazai és nemzetközi jelentőséggel bíró vállalat gazdasági színtérről való eltűnése folyamatának és a jogügyletekben döntési jogkörrel rendelkező állami és cégvezetők tevékenységének, felelősségének feltárása mindenképpen indokolt”. A Malév február 3-án reggel szüntette be működését, a Malév Zrt. azóta felszámolás alatt áll.
Elutasították a fiskális paktumhoz kapcsolódó módosító javaslatokat
Az Országgyűlés európai ügyek bizottsága hétfői ülésén elutasította azokat a kapcsolódó módosító javaslatokat, amelyeket szocialista képviselők az európai uniós pénzügyi szerződésről szóló országgyűlési határozathoz nyújtottak be. Veres János és Szekeres Imre (MSZP) azt ajánlották, hogy módosítsák annak az országgyűlési határozati javaslatnak a preambulumát, amely arról szól, hogy Magyarország aláírja a fiskális paktumot. Az MSZP által javasolt változtatások értelmében a szöveg tartalmazná, hogy „a magyar Országgyűlés 1990 óta minden összetételében következetesen állást foglalt”, hogy Magyarország erős és egységes, az európai értékek mellett elkötelezett unióban érdekelt, amely hozzájárul az ország felzárkózásához.
Kiegészítenék a szöveget továbbá azzal, hogy az új szerződés nem teremt új kötelezettségeket az adóalap-harmonizáció tekintetében, és kihagynák belőle az utalást arra, hogy „az Európai Unióban Magyarország az elsők között foglalta alaptörvényébe az államadósságfék követelményét”. A bizottság minden kapcsolódó módosító javaslatot elutasított.
Ódor Bálint, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára az ülésen azt mondta, a kormány szerint az eredeti szövegtervezet koherens, minden fontos tartalmi elemre kiterjed, ezért nem tartják indokoltnak annak megváltoztatását.
Az Európai Tanács állam- és kormányfői idén január végén állapodtak meg a fiskális paktum tartalmáról, és a tervek szerint a tagállamok az Európai Tanács március 1–2-ai ülésén alá is írják az új kormányközi szerződést. A kormány február 8-án tárgyalta meg a szerződés végleges szövegéről szóló előterjesztést, annak elfogadását azonban az Országgyűlés támogatásához kötötte.
Az Országgyűlés hétfőn szavaz a fiskális paktum magyarországi aláírásáról. Orbán Viktor kormányfő múlt hétfői, napirend előtti felszólalásában támogatást kért az erről szóló határozati javaslathoz, szerinte ugyanis a dokumentum minden pontja elfogadható Magyarországnak. Az ezt követő vitában a kormánypártok mellett az MSZP is támogatta a szerződés elfogadását, míg a Jobbik és az LMP fenntartásokat fogalmazott meg.
Hozzájárultak a különadó törvény módosításához
A költségvetési bizottság tárgysorozatba vette és általános vitára alkalmasnak minősítette Rogán Antal (Fidesz) javaslatát a különadótörvény módosítására, amely szerint a vissza járó adót állampapírban utalhatná az állam a cégeknek. A testület a jobbikos képviselők tartózkodása mellett, a többiek támogatásával hozta meg a döntést a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága hétfői ülésén.
A bizottság – a négy szocialista igenével, a jobbikos képviselők tartózkodásával és a többi képviselő nem szavazatával – elutasította Veres János és Szekeres Imre (MSZP) javaslatait a fiskális paktum preambulumának módosítására. Ezek közé tartozott az, hogy az adóharmonizáció mellé az adóalap harmonizációt is bevette volna azok közé a kivételek közé, amelyek nem hoznak létre új kötelezettségeket az országnak.
Támogatták a hungarikumtörvényt
Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága általános vitára alkalmasnak tartotta a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvényjavaslatot. A hétfői ülésen a testület többsége ugyanakkor elutasította az unió monetáris paktumának magyar támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott szocialista módosító indítványokat.
