A nyilatkozat, amelyet a hallgatóság közfelkiáltással fogadott el, támogatja a kormányzat azon törekvését, amellyel be kívánja fejezni az 1989-ben kezdődött rendszerváltást. Az aláírók ugyanakkor elvárják a korrupt politikusok és gazdasági vezetők politikai és jogi számonkérését, egyben sürgették távozásukat a közéletből, és bocsánatkérésre szólították fel őket.
Brüsszelbe rohangálnak
Csizmadia László, a CÖF alapítója, a CET elnöke beszédében bírálta az egykori Gyurcsány- és Bajnai-kormányokat, amelyek álláspontja szerint a nemzetközi pénzvilág feltétel nélküli kiszolgálói voltak. Mint fogalmazott: a legutóbbi választások óta a szocialisták középpárttá zsugorodtak, a liberálisok pedig „elmosódott folttá váltak”. Hihetetlen erővel indult meg az Orbán-kormány nemzetközi lejáratása, az ellenzéki politikusok „Brüsszelbe rohangálnak, hogy az országot lejárassák” – tette hozzá.
Békemenet és baloldali akció
Február 5-én békemenetet tartottak Gyulán, hogy így fejezzék ki támogatásukat a kormány munkája iránt. Az esemény előtt Bencsik András szervező arról beszélt: a jelenlét a fontos, és az emberek hisznek abban, hogy az ország fel fog emelkedni. A rendezvényen több ezer fő vett részt. Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum alapító szóvivője a Lánchíd Rádiónak kedden azt mondta, hogy mivel az MSZP zavarkeltést hirdetett a Fidesz–KDNP-frakcióülésének idejére Gyulára, „ezt békésen, szeretettel el kell hárítanunk, és demonstrálnunk kell, hogy a kormányt hagyni kell dolgozni”.
Csizmadia bírálta Bajnai Gordont, amiért a Haza és Haladás Egyesület megalakításával civilnek nevezte magát. Álláspontja szerint az Együtt 2014 színre lépésével ismét összeállt a 2002–2010 közötti „országrontó balliberális szövetség”. A CÖF alapítója beszédében hataloméhség-menetnek nevezte az éhségmenetet, és visszautasította a rasszizmus vádját. Mint fogalmazott: „nem vagyunk nacionalistábbak, mint bármely más nemzet a világon”.
Együttműködés a civilekkel
Csizmadia hozzátette: a kormány a nemzeti konzultációk keretében egyeztet a civilekkel, akik így komoly részt vállalnak a jogalkotásban. Álláspontja szerint azonban a kormányzati kommunikációban nincs kellő súlya az intézkedések részletes elmagyarázásának. Beszédében közös fellépéseket sürget egyes, akár helyi ügyekben a közjó érdekében a más pártkötődésű civilekkel is. „Csak akkor lesz összehasonítható az előző és a mostani kormány munkájának eredménye, ha utóbbi is nyolcévnyi bizalmat kap” – tette hozzá.
Csizmadia beszámolt a hamarosan elkészülő új civil etikai kódexről, valamint egy új társadalmi szerződés tervezetéről is. A CÖF alapítója szerint a közösség minden tagjának van pártszimpátiája, de a 21. században senkinek sincs joga megkérdőjelezni civil voltát, pusztán mert másként gondolkodik. Aki politikai pályára lép, megszűnik civilnek lenni. Nem törnek hatalmi babérokra és nem válnak párttá – hangsúlyozta.
Bajnai, a temetkezési vállalkozó
Bencsik András, a békemenet egyik szervezője beszédében Bajnai Gordont egy temetkezési vállalkozóhoz hasonlította, akinek valamennyi cége megszűnt, megsemmisült, kormányfőként pedig ugyanezt folytatta. Álláspontja szerint az egyesült baloldal jelenleg holtversenyben áll a jobboldallal. Azt mondta, hogy a baloldalt csak a zsákmányszerzés vezeti, a jobboldal motivációja jóval erősebb, mert hisznek Magyarország felemelkedésében.
2012-ben három alkalommal volt békemenet.
A januári Békemenet Magyarországért rendezvény után a Belügyminisztérium (BM) azt közölte, négyszázezren demonstráltak a kormány mellett Budapesten. Március 15-én a békemenet lengyelekkel vonult a Kossuth térre, ahol meghallgatták Orbán Viktor ünnepi beszédét.
Október 23-án ismét hatalmas tömeg gyűlt össze a Kossuth téren, a békemenet utolsó állomásán.
Fricz Tamás politológus, a CÖF alapítója, szóvivője szerint sorsdöntő év lesz 2014, amikor történelmi döntést kell hozni a két világszemlélet között. Álláspontja szerint újabb négyéves bizalmat kell adni az Orbán-kormánynak, mert ha hibáznak is, jó irányba haladnak. A másik alternatíva maga tévedés, sőt bűn – fogalmazott. Fricz hiányérzetének adott hangot az elszámoltatás és a lezáratlan ügynökügyek kapcsán.
Felelős magyar nemzetpolitikát várnak el a kormánytól
Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke, a CET alelnöke beszédében hangsúlyozta: felelős magyar nemzetpolitikát várnak el, ezt tartják szükségesnek és méltányosnak. Álláspontja szerint 2004 után újra kellett gondolni a magyar–magyar kapcsolatokat.
Mint elmondta: Romániában a bíróság által is törvényesnek ítélt módon helyezték ki a székely zászlót, ezért álláspontja szerint a zászlóügy jogilag nem, csak politikailag létezik. A magyar kormánynak meg kellett szólalnia ebben az ügyben, amiért köszönetet mondott. A résztvevők a székely himnusz eléneklésével fejezték ki a romániai magyarság melletti szolidaritásukat.
