Budavárért megéri küzdeni

A második Orbán-kormány és a budavári önkormányzat közös sikere, hogy egy éven belül állami beruházásban, uniós forrásokból újulhat meg a Várkert bazár

– Hosszú várakozás után megújulhat és a főváros egyik kiemelt látványossága lehet a Várkert bazár. Néhány éve, még az MSZP–SZDSZ-es kormányok idején plázát terveztek ide, voltak, akik romkocsmát csináltak volna a világörökség részéből. Megérte, hogy Budavár „keresztbe feküdt” ezeknek a terveknek, miközben az önkormányzatot is felelőssé tették az Ybl Miklós tervezte XIX. századi épületegyüttes pusztulásáért?
– Igen, megérte, mert idén január utolsó napján írtuk alá a Várkert bazár és a hozzá kapcsolódó közlekedésfejlesztésről szóló kivitelezői szerződést a Várgondnokság Nonprofit Kft.-vel és a pályázaton nyertes Swietelsky–WHB konzorciummal. A munkaterületet már átadtuk, kezdődik az építkezés. A 2011. novemberi kormánydöntéstől alig több mint tizennégy hónap alatt eljutottunk a jogérvényes szerződéskötésig úgy, hogy előbb jóváhagytuk a koncepciót, majd megszülettek a tervek, elkészültek az építkezéshez szükséges engedélyek. Ugyancsak tizennégy hónap alatt, 2014. március végére el is kell készülnie az összességében csaknem kilencmillió forintos beruházásnak.

– Ebből az összegből mi épül ide?
– Az Új Széchenyi-terv keretében a második Orbán-kormány vállalta a Várkert bazár és környezete fejlesztését. Ez az első lépése a budai Vár átfogó rendezésének. A volt ifjúsági park területe alatt multifunkcionális rendezvényhelyet, cukrászdát, kávézót, kisebb üzleteket, kiállítótermeket alakítanak ki. Épül egy teremgarázs, amely 250 autó elhelyezésére alkalmas. Rekonstruálják a királyi vár hajdani kertjét is. A tervek szerint olyan lesz, mint Erzsébet királyné korában: romantikus, a XIX. századi kertekre jellemző műsziklás megoldással. A másik oldalról pedig bejárhatóvá válik a gyönyörű, oszlopsoros promenád. Ugyanakkor akár az Ifi-park hangulata is visszatérhet, természetesen jóval kisebb területen, és nem olyan nagy hangerővel, a különálló Öntőház udvarban. A Várkert bazárt és környékét szándékunk szerint közösségi térként, találkozóhelyként vehetik majd használatba a budapestiek, ahol kiemelt szerepet kap a turisztika és a kultúra. A szobrászműterem, a bemutatóterem a kortárs művészet egyik új helyszíne lehet, de emléket állítunk az itt száz éven keresztül alkotó nagy szobrászainknak, Stróbl Alajosnak, Fadrusz Jánosnak, Zala Györgynek.

– Egy beruházásról van szó, azonban a finanszírozás, valamint a későbbi fenntartás és üzemeltetés tekintetében kettéválik. Mit fizet az állam, és mit az önkormányzat?
– A beruházás az I. kerületnek egy fillérjébe sem kerül. A világörökségi rekonstrukció költségeit a kormányzat állja, jelentős részt uniós forrásokból. A kilencmilliárd forintos beruházásból ötmilliárdot közvetlenül a Várkert bazárra fordítanak, a többi a közlekedésről szól. A műemléki részt az állam magánvállalkozásoknak bérbe adva működteti és tartja majd fenn. A mélygarázs, a Várba felvezető lift és mozgólépcső, a kapcsolódó létesítmények, a közlekedő, a terasz, a sétány megépítése és üzemeltetése a mi feladatunk lesz. Szintén az önkormányzat újítja fel a Lánchíd utcát, a Várkert bazár előtti útszakaszt is az erre fordítható további 1,8 milliárdos forrásból. A kerület mindezekkel állami és fővárosi feladatokat vállal magára, de az állami szervezetekkel teljesen egyenrangú félként, partnerként vesz részt a beruházásban. Sokaknak talán úgy tűnhet, mintha a Várkert bazár hirtelen „felébredt” volna Csipkerózsika-álmából, de valóban nagyon sok minden történt az elmúlt tizenöt évben, ami segítette, hogy végre eljutottunk idáig.

A teljes interjút a Magyar Nemzet szombati számában olvashatják.