A Kőrösi Csoma Sándor-program célja, hogy minél jobban megismerjék a diaszpórában élők hétköznapjait és segítsék életüket. Teljesen más élethelyzetekről és megoldandó problémákról van szó esetükben, mint a Kárpát-medence magyarságánál – jelezte.
A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint a fiatalokat a diaszpóraszervezetek igényeinek megfelelően választották ki, így lesz olyan ország, ahová magyartanár, lesz, ahová néptáncoktató vagy könyvtáros érkezik. Feladatuk még, hogy naprakész és korrekt információval szolgáljanak Magyarországról a diaszpórában élőknek – fűzte hozzá Répás Zsuzsanna.
Az ösztöndíjasok márciusban magyarországi képzésben vettek részt, vizsgát tesznek, ezt követően három hónapot tartózkodnak az adott országban, majd hazatérnek beszámolóra, és augusztusban-szeptemberben további két hónapra visszatérnek. A fiatalok többsége az Egyesült Államokba, Kanadába utazik, de megy ösztöndíjas Ausztráliába, Dél-Amerikába, a nyugat-európai országokba, valamit Dél-Afrikába és Izraelbe is.
A programra mintegy 480 millió forint áll rendelkezésre.
A helyettes államtitkár kiemelte: az elmúlt két évtizedben a nemzetpolitikában a diaszpóra háttérbe szorult, bár voltak próbálkozások az ottani magyarság megszólítására, de ezek általában sikertelenek voltak. Répás Zsuzsanna felidézte: 2010-ben az új kormány elhatározta, hogy a diaszpóra magyarságával is szorosabbra fűzi az együttműködést. Minden magyar számít, akárhol él a nagyvilágban, és a sok ezer kilométer távolságban élő magyarokra is figyelmet szeretnének fordítani – fogalmazott, hozzátéve: a kapcsolattartásnak keresik a módjait. Ezért hozták létre a Magyar Diaszpóra Tanácsot, amely 2011 őszén 47 szervezettel indult, és egy évvel később már 58 tagúra bővült.
