A közlemény szerint az új azonosítási rendszer és az életre szóló azonosító okmány biztosítja a lófélék – ló, szamár, öszvér – nyilvántartásával, törzskönyvezésével és szállításával kapcsolatos információkat.
A tarkószalagba beültetett csippel lehetővé válik a lovak kíméletes, állatvédelmi szempontból aggálymentes jelölése. A magyar lótenyésztési hagyományokra tekintettel azonban a törzskönyvezett lófélék esetében az alternatív jelölési módszerek – mint a bélyegzés, sütés – továbbra is alkalmazhatók – hívta fel a figyelmet a VM. Az általános és egységes azonosítási rendszer kiépítése érdekében a ló tulajdonosa köteles az állat hat hónapos koráig vagy az elválasztásáig elvégeztetni a jelölését.
A beültetett csippel a ló jelölését és azonosítását igazoló lóútlevelet is kap a tulajdonos. A törzskönyvezett lófélék lóútlevelét a törzskönyvet vezető tenyésztő szervezet, a nem törzskönyvezettekét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal adja ki. A hatósági bizonyítvány egész életre szól, az állat elhullása esetén vissza kell juttatni a lóútlevelet kibocsátó szervnek.
A csippel történő jelölést a szolgáltató állatorvos vagy az állatorvosi asszisztens, az alternatív jelölést a lóútlevelet kibocsátó szervezet más megbízottja is végezheti. Az állatok nyomon követése érdekében az azonosító okmánnyal és az állattal kapcsolatos változásokat (a tulajdonosváltozást, az okmány elvesztését, az új tartási helyet, az elhullást) kötelező bejelenteni – áll a közleményben.
