Soltész azt mondta, szeretnék, ha minél több, a gyermekvédelmi rendszerbe bekerülő fiatal „családba vagy családszerű környezetbe” kerülhetne. Arra hívta fel a figyelmet, minden gyereknek családban van a legjobb helye. A kampányra utalva emlékeztetett arra, hogy míg az 1970-es években a gyermekvédelmi rendszerbe bekerülő fiataloknak csak a 28 százalékát helyezték el nevelőszülőknél, addigra mostanra ez az arány 59 százalékra nőtt, és a cél az, hogy tovább emelkedjen. Jelezte: ezért is indítottak országos nevelőszülő-toborzó kampányt az Állami Gondoskodásban Élő és Veszélyeztetett Fiatalok Támogatásáért Alapítvánnyal (ÁGOTA).
Üzenetértékűnek nevezte azt a kormányzati döntést, mely szerint 2014. január 1-jétől a nevelőszülők (akkortól befogadószülők) foglalkoztatotti jogviszonyba kerülnek, és ezzel a döntéssel szeretnék a társadalmi megbecsültségét is erősíteni a „0-24 órában, hétfőtől vasárnapig” tartó hivatásnak.
Molnár László, a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat igazgatója egyebek mellett a nevelőszülői rendszer dilemmáiról beszélt, és azt vetette fel, szükség lenne speciális nevelőszülői képzésre azok számára, akik 3 év alatti vagy tartósan beteg, fogyatékossággal élő gyereket fogadnak családba.
Kitért arra is, hogy a tapasztalatok szerint a nevelőszülői hivatás iránt érdeklődőknek mintegy harmada válik alkalmassá a feladat ellátására. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy az alkalmasság megállapításánál vannak olyan intézmények, ahol túl „engedékenyek”, ez pedig nem szolgálja a gyerekek mindenek előtti érdekét.
Az igazgató a foglalkoztatotti jogviszony januári bevezetését üdvözölte, ugyanakkor annak lehetséges veszélyeire is felhívta a figyelmet. Elmondta, a januártól hatályos szabályozás szerint egy nevelőszülő a minimálbér 25 százalékát kapja egy „normál szükségletű” gyerek után (speciális, különleges szükségletű esetén ennek a kétszeresét), így négy gyerek befogadásával kapja meg a teljes minimálbért.
Szerinte ez a rendszer ellenérdekeltséget alakíthat ki, mert a nevelőszülőnek nem lesz érdeke, hogy együttműködjön abban, hogy a gyerek visszatérjen vér szerinti szüleihez, hiszen nem biztos, hogy egy másik gyereket is be tud majd fogadni. (A nevelőszülő feladatai közé tartozik, hogy biztosítsa a gyerek és a vér szerinti szülők közötti kapcsolattartást, és segítsen abban, hogy a gyerek hozzájuk visszatérhessen.)
Molnár László szerint továbbá a korkülönbség szabályának eltörlése sem teljesen veszélytelen önmagában, mert ez azt jelenti, hogy elvileg bármilyen – akár nagyszülői – korban lévő nevelőszülő befogadhat akár egy csecsemőt is.
