Navracsics Tibor miniszter és két államtitkára, Répássy Róbert és Rétvári Bence az alaptörvény negyedik módosításához kapcsolódó törvénycsomaghoz nyújtott be módosító javaslatot, amelyben azt kezdeményezték, hogy a pártok ne csak a közszolgálati médiában hirdethessenek EP-választás előtt, ugyanakkor a kereskedelmi televíziók és rádiók nem kérhetnének pénzt a reklámok közzétételéért.
Répássy Róbert az alkotmányügyi bizottság ülésén azt mondta: nyilvánvaló, hogy az Európai Bizottság (EB) előzetes véleménye, illetve José Manuel Barroso bizottsági elnök levele alapján nyújtották be ezt a módosító javaslatot, ugyanakkor a jogi problémáról szeretnének további egyeztetést folytatni a EB-vel. Közölte: ezért a kormány a hétfői házbizottsági ülésén azt kezdeményezi, hogy ne záruljon le a törvényjavaslat részletes vitája. Egyben azt is jelezte: nem biztos, hogy az a végleges állapot, amit a mostani módosító javaslattal beterjesztettek.
Ugyanakkor hangsúlyozta: „túl sok mozgástere” nincs az Országgyűlésnek ebben a témában, mert az alaptörvény negyedik módosítása tartalmaz erre vonatkozó szabályokat. (A parlament korábban a negyedik alaptörvény-módosítással úgy döntött: az országgyűlési és az EP-választást megelőző kampányidőszakban a listát állító pártok reklámjait kizárólag a közmédia teheti közzé, ingyen, a jelölőszervezeteknek azonos feltételeket biztosítva.) Répássy Róbert azt mondta: szeretnék megismerni az Európai Bizottság érveit, hogy pontosan milyen uniós jogszabályba ütközik a magyar szabályozás, ugyanis számos uniós tagállamban létezik ilyen korlátozás.
Az MSZP-s Bárándy Gergely a vitában azt vetette fel: nem „borzasztóan disszonáns”-e, hogy az EP-választáson megengedik a kereskedelmi médiában való hirdetést, míg a magyar országgyűlési választásokon nem. A képviselő azt valószínűsítette, hogy a kormányt kötelezettségszegési eljárással fenyegette meg az EB ebben az ügyben, ugyanakkor szerinte ha kimondottan európai nyomásra engednek ebben a témában, de a módosítás minden elvi alapot nélkülöz, akkor ez nehezen lesz megmagyarázható a közvélemény előtt.
A jobbikos Gyüre Csaba sem értett egyet azzal, hogy a kormány „uniós utasításra” ilyen könnyen kihátráljon ebben a témában.
A KDNP-s Rubovszky György viszont azzal érvelt: az EU-ban ez egy kötelezettség, így bár nem értenek egyet azzal, hogy a EP-választások előtt a kereskedelmi médiában is lehessen hirdetni, „kényszer alapján ezt meg engedni”.
A módosító javaslatot végül a kormánypárti képviselők igen szavazata mellett támogatta az alkotmányügyi bizottság.
José Manuel Barroso korábban – a telefonbeszélgetést követően – Orbán Viktor miniszterelnöknek küldött levelében erősítette meg a negyedik alkotmánymódosítással kapcsolatos komoly aggályait. A kifogásolt rendelkezések között volt a politikai hirdetések közzétételének korlátozása is. Orbán Viktor válaszlevélben erősítette meg, hogy a kormány és az Országgyűlés elkötelezett az európai normák és értékek mellett, és jelezte, hogy a kabinet együttműködik az aggodalmak eloszlatásában. Egyúttal tudatta, hogy kezdeményezte az ehhez szükséges jogalkotói lépéseket.
A parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága egy független képviselő tartózkodása mellett támogatta Dancsó József (Fidesz) módosító javaslatát, ennek értelmében minden év október 31-re kell elkészíteni az önkormányzatoknak a következő évi költségvetési koncepciójukat. Szekeres Imre (MSZP) pártja érdemének tudta be a módosítást, amelyet Tóth József szocialista képviselő vetett fel a plénum előtt nemrégiben, és amelyet Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára akkor elutasított.
