Hoppál Péter szerint a kormány Kémesen tartott kihelyezett ülésén őszinte beszéd folyt, és nyíltan számba vették a Baranyában élők problémáit. A Fidesz szóvivője csütörtökön a baranyai megyeszékhelyen tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: a kormány tagjai egy olyan térség kistelepülését választották az esemény helyszínéül, ahol nagy a szegénység, a nélkülözés. Nagy öröm ugyanakkor, hogy minderről nyíltan beszéltek, semmit sem söpörtek a szőnyeg alá. Hoppál szólt arról, hogy a kormány fejlesztések százmilliárdjairól határozott, emellett számba vett foglalkoztatást segítő és oktatási, kulturális, valamint közlekedési kérdéseket is.
A politikus rámutatott, már idén megkezdődik és 2014 második felében befejeződik az M6–M60-as autópálya teherforgalmát levezető pécsi elkerülő út építése, a sztráda 2018-ig eléri a horvát határt. Jelezte, hogy az Ős-Dráva program a csütörtöki kormányülésen is kiemelt figyelmet kapott. Hoppál Péter sajtótájékoztatójával egy időben Orbán Viktor Pécsre érkezett, hogy megbeszélést folytasson Páva Zsolttal, a megyeszékhely polgármesterével. A miniszterelnököt a városháza előtt egy őt éljenző tömeg, valamint a kormány politikája ellen tüntető mintegy tízfős csoport fogadta.
Orbán Viktor és Páva Zsolt csütörtök délután megbeszélést folytattak a pécsi városházán. A tárgyaláson a település pénzügyi helyzete, a pécsi rövid, közép- és hosszú távú fejlesztések és a vagyongazdálkodás kérdései kerültek szóba, s megvitatták a Pécset elkerülő hiányzó autópálya-szakasz valamint az M60-as út folytatásának ügyét is. A miniszterelnök és a polgármester egyeztetett a Pécsi Tudományegyetem napirenden lévő fejlesztéseiről, a pécsi autóbusz-beszerzésekről, valamint az új ipari parkra épülő gazdaságfejlesztésről is.
„Több oka is van annak, hogy itt tartottuk meg a kihelyezett kormányülést” – jelentette ki Orbán. „Az egyik az, hogy Magyarország előnye, értéke és jövője nem csak nagy városokból áll. Számos kistelepülés is van hazánkban, és az itt élőknek is európai minőségi életet kell biztosítani, jelezni kell számukra, hogy fontosak Magyarország számára. A másik ok maga az Ormánság” – tette hozzá a kormányfő. Jövőt kell adni az Ormánságnak, mely jelenleg a hanyatlás benyomását kelti, munkahelyeket, jövőt kell kínálni, ezért jött létre az Ős-Dráva-program.
„Áttekintettük, hogy hol állunk, sokat kell még dolgoznunk” – mondta el a kormányfő a kormányülés tapasztalatit összegezve. Az útépítéseket és a fejlesztéseket tekintve Orbán tájékoztatása szerint jól haladnak a dolgok. Az autópályákat el kell vinni a határig, a Dráván hidat kell építeni – hívta fel rá a figyelmet a miniszterelnök. Ezekről határozott döntéseket hozott a kormány – tette hozzá.
A kormányülés végén tartott sajtótájékoztatón beszélt Baranya megye helyzetéről is, „fontos a megye az ország számára, itt a településeknek csaknem 60 milliárdos adósságából az elmúlt időszakban 43 milliárdot vállalt át a kormány”. Rámutatott: vannak olyan települések is, amelyeknek nem volt adósságuk, ők fejlesztési pályázatokat nyújthatnak be. „Ez így igazságos” – szögezte le Orbán. Több pályázat kerül benyújtásra, és a falunak jó esélye van ezek elnyerésére – hangsúlyozta.
A megyeszékhelyről szólva elmondta, fejlődése nélkül Baranya nem tud fejlődni, így a kormány itt 461 millió forintból valósít meg ipari beruházásokat. Orbán a munkanélküliség kapcsán egy a START-munka programért felelős helyi lakost hozott fel példaként, úgy vélte, „a település rendben van” és „ha jól értettem, a közmunkaprogramban részt vevő embereknek van ebben szerepe”.
Tévedés, hogy az emberek azért nem dolgoznak, mert nem akarnak, a közmunkaprogramok is ennek ellenkezőjét bizonyítják – szögezte le Orbán, hozzátéve: ha az embereknek értelmes munkát kínálnak, akkor jelentkeznek rá. Így van ez a romák esetében is, ők is becsületesen és tisztességesen akarnak és tudnak is dolgozni. A kormányfő ismertetése szerint a kabinet olyan oktatási fejlesztéseket tervez a térségben, amelyek továbbtanulási lehetőségeket biztosítanak az itt élők számára. Orbán a nap folyamán Pécs polgármesterével is egyeztet, és a tervek szerint különböző fejlesztésekről fognak megállapodni.
Az Ormánságból csak az ott élőkkel együtt lehet virágzó helyet létrehozni, ebben számíthatnak a kormány és Budapest támogatására is – jelentette ki a miniszterelnök. Az Ormánság fontos része Magyarországnak, mely elég erős ahhoz, hogy végrehajtsa az Ős-Dráva-programot. „Egy nehéz térségbe érkeztünk, de a sikerben reménykedve távozunk” – zárta beszédét Orbán.
Orbán kérdésre válaszolva a hétközi forintgyengülés kapcsán elmondta: az a magyar fizetőeszközzel szembeni spekuláció volt, amit sikerült néhány órán belül kezelni. „Az európai piac részei vagyunk, nem tudjuk magunkat függetleníteni tőle, az európai gazdaságot pedig ma spekulánsok uralják. Ezzel szemben annyit tehetünk, hogy stabil pénzpolitikát működtetünk” – emelte ki a miniszterelnök.
Az euró bevezetése kapcsán úgy fogalmazott, hogy elhibázták a bővítési stratégiát, ennek következményei pedig látszanak már Dél-Európában. Magyarországnak komolyan a csatlakozással nem szabad foglalkoznia, amíg az eurózóna 90 százalékának teljesítményét el nem éri. Addig hazánk megerősítésén kell munkálkodni – tette hozzá.
A Portik-ügy kapcsán elmondta: ez egy pártügy. „A kommunistákat régóta ismerjük, egyébként is voltak elképzeléseink, hogy egy szocialista kormány, a maffia és a titkosszolgálat között milyen összefonódások lehetnek” – tette hozzá. Orbán szerint ennél sokkal fontosabb, hogy az ügy az egész ország erkölcsi kérdésévé vált. „Teljesen mindegy, hogy fideszesek vagyunk, MSZP-sek, LMP-sek vagy jobbikosok, azért most már húsz évvel a rendszerváltás után el kellene jutnia Magyarországnak oda, hogy bűnözőkkel nem ülünk le egy asztalhoz, bűnözőkkel nem egyezkedünk, az ellenfeleinkkel szemben a bűnözőkkel nem fogunk össze. (...) Rendes ember ilyet nem csinál”. Ha valamivel foglalkozni szeretne az Európai Unió, akkor jobb lenne, ha ezt vizsgálná – húzta alá a miniszterelnök.
Mint arról korábban beszámoltunk, 2008-ban legalább két alkalommal találkozott egymással a Nemzetbiztonsági Hivatalt vezető Laborc Sándor és a jelenleg előzetes letartóztatásban ülő, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója, Portik Tamás. A megbeszélésekről készült hangfelvételek anonimizált leiratainak titkosságát hétfőn oldotta fel az Alkotmányvédelmi Hivatal a belügyminiszter utasítására. Ismert, a jegyzőkönyvekből elsőként az mno.hu közölt részleteket. (A jegyzőkönyvek részleteit itt olvashatja.)
