Érettségi: jóval több tárgyi tudásra van szükség

Nem okozott meglepetést az írásbeli történelemérettségi feladatsora, előkerültek a magyar történelem „sarokpontjai” – olvasható az Eduline.hu-n.

A középszintű történelemérettségi első, rövid feladatokat tartalmazó részében – ahogy az várható volt – előkerültek a magyar történelem „sarokpontjai”. Így a tanulók kaptak kérdést a dualizmushoz, a mohácsi vészhez, az Aranybullához, Szent István uralkodásához és az ország három részre szakadásához kapcsolódóan. Ezenkívül a feladatsorban helyet kapott az alkotmányosság, a demokrácia gyakorlásának formái, a határon túli magyarság, az Európai Unió működése és a nyilasmozgalom is.

Az érettségi második fele esszéírás. Itt olyan témakörök kaptak helyet, mint a honfoglalás, az ENSZ működése, a magyarországi reformáció, a középkori gazdaság vagy Széchenyi programja. „A diákok a »romák hátrányos helyzetének összetevőiről« is írhatnak fogalmazást, ehhez egy korfát, a romák iskolai végzettségéről egy táblázatot, a magukat cigány nemzetiségűnek vallók arányáról pedig egy térképet kaptak” – olvasható az Eduline.hu-n.

A portálnak nyilatkozó diákok szerint a középszintű érettségi rövid feladatai nehezek voltak, viszont az esszékérdéseket könnyűnek tartották. „A vizsgázóknak elsősorban az Európai Unió működésének jellemzésével és a barokk műalkotások felismerésével gyűlt meg a bajuk, az esszékérdések közül az ENSZ, a kiegyezés és a cigányság helyzete volt a legnépszerűbb” – írja az Eduline.

Az emelt szintű érettségi rövid feladatokat tartalmazó részében Hunyadi Mátyásra, Leninre és a bolsevizmusra, a középkori népvándorlásokra, a 16. századi angol gazdaságra és Zrínyi Miklós törökellenes hadjáratára is rákérdeztek, míg az esszéírásnál többek között a középkori városi kereskedelem, a 19. század politikai eszméi, a zsidótörvények, a Rákosi-korszak, valamint Mária Terézia és a Ratio Educationis közül lehetett választani.

Ahogy egy a portálnak nyilatkozó szaktanár elmondta: mindegyik feladathoz van elegendő kapaszkodó, viszont a diákoknak alaposan át kell olvasniuk a feladatok szövegét, térben és időben el kell helyezniük az eseményeket, és szigorúan a megadott témáról kell írniuk. Hozzátette: a középkori magyar városfejlődéshez kapcsolódó feladat egyik része viszont kétesélyes, „itt van némi fogalomzavar, de hogy ez jelent-e majd problémát a diákoknak, az a hivatalos javítókulcsból derül ki”.

„A kettest az idén sem nehéz megszerezni, de a vizsgázóknak jóval több tárgyi tudásra van szükségük, mint az elmúlt években. Jól érzékelhető, hogy az érettségi összeállítói az elmúlt időszakban a szövegértési készséget mérő kérdések mellett olyan feladatokat is megfogalmaznak, amelyeket szaktárgyi tudás nélkül nem lehet megoldani, az idén ilyen például a római köztársaságról szóló kérdés” – olvasható az Eduline interjújában.

A középszintű történelemérettségi írásbeli része 180 perces. A 10-12 rövid feladat a szaknyelv ismeretét, a tárgyi tudást (évszámok, nevek, topográfia) ellenőrzi, általában szövegeket, képeket vagy diagramokat kell értelmezni.

A második rész nyolc esszéfeladata közül hármat kell kiválasztani és megoldani: egy témának az egyetemes történelemhez kell kapcsolódnia, kettőnek pedig a magyar történelem megadott korszakaihoz. Utóbbi két téma közül az egyikről rövidebb, a másikról pedig hosszabb fogalmazást kell írni. A középszintű vizsgán mindkét feladatrésznél lehet használni történelmi atlaszt, míg emelt szinten csak az esszékérdéseknél, illetve utóbbinál négy, két rövidebb és két hosszabb esszét kell megírni.

Az írásbeli feladatsort nagyjából 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat körülbelül felét a 19. és a 20. század történelme adja.