Kövér László azt mondta, a magyarság vesztes alkukat kötött 1867-ben, 1948-ban és 1990-ben is, amikor szavai szerint „tagok maradhattunk egy fogyasztói közösségben, amelynek nem szabad hinnie sem Istenben, sem hazában, sem családban”. „A magyarság 2010-ben úgy döntött, hogy ezt a harmadik alkuajánlatot nem fogadja el. Különösen, miután kiderült, hogy ennek révén nem mi fogyaszthatnánk többet, hanem mások fogyaszthatják, apaszthatják el javainkat, életerőnket immár végzetesen” – jelentette ki a politikus.
A házelnök hangsúlyozta, hogy az új alaptörvény alkotmányos keretet teremt a magyar állam újjáépítéséhez és a nemzet megerősítéséhez. Az állami működés átalakításának lényege, hogy „tudatosan gerjesztett káosz helyett rendet tegyünk. S az legyen a rend, hogy a magyarok államában elsősorban mégiscsak a magyar emberek érdekei számítsanak” – fogalmazott. Kövér László hozzátette: a magyar állam segíti a nemzeti célok kitűzését és megvalósítását. Kijelentette: „hiszünk egy olyan Európában, amelyben a vallás a nemzet és a család nem a múlt, hanem a jövő részei”.
A nemzeti összetartozás táti emlékhelye Szervátiusz Tibor alkotása. A Hősök terén felállított három méter magas mészkő obeliszken egy bronz dombormű található, amely egy családot ábrázol. Központi alakja egy férfi, aki gyermekek fölé tart védőköpenyt.
Szervátiusz Tibor szobrászművész fa-, kő-, márvány- és fémszobrokat, domborításokat készít, Erdélyből 1977-ben települt át Magyarországra. 2001-ben Kossuth-díjjal tüntették ki az ősi és népi elemeket a modern művészet törekvéseivel ötvöző szobrászi tevékenységéért, a magyarság sorsa és történelme által megihletett munkásságáért. Az Országgyűlés 2010-ben fogadta el a nemzeti összetartozásról szóló törvényt.
