Navracsics: Ez a magyaroknak egy kicsit újdonság

Több mint hatszáz törvényt fogadott el három év alatt a parlament, ezek azonban semmilyen veszélyt nem jelentenek a demokráciára – közölte a miniszterelnök-helyettes.

Martonyi János külügyminisztert június 14-én hallgatta meg a Velencei Bizottság a magyar alaptörvény negyedik módosítása kapcsán. Martonyi kijelentette: a bizottság véleményével lehet és kell is vitatkozni.

Navracsics Tibort az interjúban kérdezték a bírósági ügyáthelyezés megszüntetését is tartalmazó ötödik alkotmánymódosítási javaslatról, amelyről azt mondta: a kormány azt látta, hogy az európai fórumon nem szakmai, hanem politikai ellenállás alakult ki az ügyáthelyezéssel kapcsolatban. Ezért – noha más uniós tagállamok gyakorlatában is ismert az áthelyezés, amelyet a magyar kormány egyébként is csak rövidtávú megoldásnak tervezett a bíróságok leterheltségének csökkentésére – a megszüntetés mellett döntöttek, és előrehozzák az igazságszolgáltatás-fejlesztési terveinek a megvalósítását – magyarázta. Arra a felvetésre, hogy ha az ötödik alkotmánymódosításban is hibát talál Brüsszel vagy a Velencei Bizottság, akkor ismét változtatnak-e az alaptörvényen, a tárcavezető azt felelte: mivel a negyedik alkotmánymódosítás vitatott pontjai közül kettőben megegyeztek, a harmadik esetében pedig nagyon közel állnak hozzá, „nem lesz már újabb köre ennek”.

Az európai uniós tagságot firtató felvetésre Navracsics Tibor kifejtette: Közép-Európa sohasem volt és soha nem is lesz a senki földje, ez a régió ugyanis mind fekvését, mind hagyományait, mind pedig nemzeteit tekintve értékesebb annál, hogy „szabadon hagyják”, ezért valamilyen érdekszférába, szövetségi rendszerbe mindig tartoznak ezek az országok. „Mindig jelentkezik valaki, aki erre a régióra igényt formál” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, azzal folytatva, hogy ebből a szempontból is értékelni kell az uniós tagságot, és így azt látni, hogy Magyarország eddigi geopolitikai elkötelezettségei közül az EU a legjobb. Egyrészt „itt legalább vitáink lehetnek”, hiszen korábban meg sem hallgatták a magyarokat. Másrészt „érvényesíthetjük – még ha súlyos viták árán is – a saját megoldásainkat, és beleszólhatunk Európa jövőjének alakításába” – mondta. Megjegyezte, hogy a bankadótól kezdve a romák felzárkóztatási stratégiáján keresztül a totalitárius rendszerek áldozatainak európai emléknapjáig „mi mindent hoztunk mi be az Európai Unióba”.

Ez – szerinte – jól mutatja, hogy Magyarország a jövőben is tudja érvényesíteni a hangját az EU-ban, amihez azonban az érdekek pontos meghatározása és az azokért való küzdés is szükséges. Ez a magyaroknak kicsit talán újdonság, mert arra neveltek, hogy „mi csak húzzuk meg magunkat” – fogalmazott Navracsics Tibor. Ebből a szempontból – mint mondta – nem félti az unióhoz hétfőn csatlakozó horvátokat, akik természetesnek veszik, hogy az EU a nemzeti érdekek képviseletének a helyszíne.