„Az elmúlt három évben nemcsak mennyiségét tekintve fogadtunk el rengeteg jogszabályt (...), hanem minőségében is”, hiszen az Országgyűlés újraalkotta az alaptörvényt, az összes sarkalatos jogszabályt és a legjelentősebb szakpolitikai törvényeket – mondta Navracsics Tibor, hangsúlyozva, hogy ezek azonban nem jelentenek semmilyen veszélyt a demokráciára, ezért egy idő után a külföldi aggodalmak is lehiggadnak majd.
Az Alkotmánybíróságot (Ab) érintő velencei bizottsági kritikáról a kormányfő helyettese azt mondta, ha a bizottságban helyet foglaló alkotmányjogászok amellett érvelnek, hogy az Ab-nál nincs fontosabb testület, az felveti „a szakmai sovinizmus vádját”. „A Velencei Bizottságnak – úgy tűnik – pontosan az a problémája, hogy egy rendkívül sokszínű intézményrendszerrel rendelkező Európában egy pontosan meg nem határozott alapról valamilyen uniformitást kíván bevezetni. Abszolút értékeket és abszolút követelményeket fogalmaz meg, amelyek egyáltalán nem biztos, hogy megállják a helyüket” – fejtette ki véleményét. Hozzátette, míg a Velencei Bizottság – az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete – azt mondja, Magyarország súlyosan csorbította az Ab hatáskörét, addig maga az Ab jelentette ki, hogy a mostani hatásköri rendszerben a testület jól tud működni.
Június 25-én az Európa Tanács (ET) úgy döntött: nem indít hivatalos megfigyelési (monitoring-) eljárást hazánk ellen. Helyette szoros figyelemmel kísérik a magyarországi jogalkotást és – időhatár nélkül – kilátásba helyezik a Magyarországnak tett javaslatok megvalósulásának áttekintését.
Július 2-án azonban vitanapot tartanak az Európai Parlament igazságügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottsága (LIBE) által már elfogadott, hazánkat elítélő Tavares-jelentésről az Európai Parlamentben, melyen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz.
Június 12-én döntött a kormány arról, hogy az Európai Bizottság jelzései alapján javaslatot tesz az alkotmány módosítására, amelynek nyomán kikerülhet az alaptörvényből a bírósági döntések miatti adókivetésnek, valamint a bíróságok közötti ügyáthelyezésnek a lehetősége, emellett a bírói kezdeményezésre történő soron kívüli alkotmánybírósági törvény-felülvizsgálat határideje harmincról kilencven napra változhat.
Martonyi János külügyminisztert június 14-én hallgatta meg a Velencei Bizottság a magyar alaptörvény negyedik módosítása kapcsán. Martonyi kijelentette: a bizottság véleményével lehet és kell is vitatkozni.
Navracsics Tibort az interjúban kérdezték a bírósági ügyáthelyezés megszüntetését is tartalmazó ötödik alkotmánymódosítási javaslatról, amelyről azt mondta: a kormány azt látta, hogy az európai fórumon nem szakmai, hanem politikai ellenállás alakult ki az ügyáthelyezéssel kapcsolatban. Ezért – noha más uniós tagállamok gyakorlatában is ismert az áthelyezés, amelyet a magyar kormány egyébként is csak rövidtávú megoldásnak tervezett a bíróságok leterheltségének csökkentésére – a megszüntetés mellett döntöttek, és előrehozzák az igazságszolgáltatás-fejlesztési terveinek a megvalósítását – magyarázta. Arra a felvetésre, hogy ha az ötödik alkotmánymódosításban is hibát talál Brüsszel vagy a Velencei Bizottság, akkor ismét változtatnak-e az alaptörvényen, a tárcavezető azt felelte: mivel a negyedik alkotmánymódosítás vitatott pontjai közül kettőben megegyeztek, a harmadik esetében pedig nagyon közel állnak hozzá, „nem lesz már újabb köre ennek”.
Az európai uniós tagságot firtató felvetésre Navracsics Tibor kifejtette: Közép-Európa sohasem volt és soha nem is lesz a senki földje, ez a régió ugyanis mind fekvését, mind hagyományait, mind pedig nemzeteit tekintve értékesebb annál, hogy „szabadon hagyják”, ezért valamilyen érdekszférába, szövetségi rendszerbe mindig tartoznak ezek az országok. „Mindig jelentkezik valaki, aki erre a régióra igényt formál” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, azzal folytatva, hogy ebből a szempontból is értékelni kell az uniós tagságot, és így azt látni, hogy Magyarország eddigi geopolitikai elkötelezettségei közül az EU a legjobb. Egyrészt „itt legalább vitáink lehetnek”, hiszen korábban meg sem hallgatták a magyarokat. Másrészt „érvényesíthetjük – még ha súlyos viták árán is – a saját megoldásainkat, és beleszólhatunk Európa jövőjének alakításába” – mondta. Megjegyezte, hogy a bankadótól kezdve a romák felzárkóztatási stratégiáján keresztül a totalitárius rendszerek áldozatainak európai emléknapjáig „mi mindent hoztunk mi be az Európai Unióba”.
Ez – szerinte – jól mutatja, hogy Magyarország a jövőben is tudja érvényesíteni a hangját az EU-ban, amihez azonban az érdekek pontos meghatározása és az azokért való küzdés is szükséges. Ez a magyaroknak kicsit talán újdonság, mert arra neveltek, hogy „mi csak húzzuk meg magunkat” – fogalmazott Navracsics Tibor. Ebből a szempontból – mint mondta – nem félti az unióhoz hétfőn csatlakozó horvátokat, akik természetesnek veszik, hogy az EU a nemzeti érdekek képviseletének a helyszíne.
