A kormány azt kéri az Országgyűléstől, hogy szüntesse meg a bírósági ügyek áthelyezésének intézményét. Az ehhez kapcsolódó alaptörvény-módosításra a kabinet indítványt tesz majd – mondta Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő törvénymódosítások hetekkel korábban megkezdett részletes vitájának folytatásában.
Emlékeztetett arra, hogy a bírósági ügyek áthelyezéséről szóló javaslatot 2010-ben fogadta el a parlament, és az 2011 óta létezik. Ezzel valóban segítették a legleterheltebb budapesti bíróságok ügykezelését, és orvosolták az eljárások elhúzódásából származó károkat – jelentette ki. Emellett viszont sok kritika érte a változtatást, és az ürügyül szolgált arra is, hogy a bíróságok függetlenségébe vetett hitet megingassa – mondta. Erre az elmúlt két évben viszont egyetlen példát sem találtak – hangsúlyozta az államtitkár, aki hozzátette: az Európai Bizottság és az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság is kritizálta a jogintézményt.
A kormány – mérlegelve az előnyöket és a lehetséges károkat – úgy döntött, hogy az ügyek áthelyezésének lehetőségét szüntessék meg – jelentette be. Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy a módosítás az alkotmánybírósági törvényt is érinti. Hangsúlyozta, hogy a módosító javaslatokat az Alkotmánybírósággal is véleményeztették.
Staudt Gábor (Jobbik) azt mondta, számukra némi fájdalommal jár, hogy külső nyomás, „nemtelen európai támadások” is kellettek ahhoz, hogy a kormány felismerje: az ügyáthelyezések gyakorlata elfogadhatatlan.
Arra, hogy az ügyeket gyorsabbá tegyék, van más megoldás is – hangsúlyozta. Megjegyezte, jelenleg viszont egy olyan indítványról vitatkoznak, amelyet még be sem nyújtottak. Ha az kerül bele a javaslatba, amit Répássy Róbert vázolt, akkor egy hosszú ügy végére kerül pont – közölte.
Bárándy Gergely (MSZP) elfogadhatatlannak nevezte, hogy miután egy hónapig nem tárgyalták a javaslatot, most úgy indult el a részletes vita, hogy a kormányoldal nem nyújtotta be a javaslatait. A kormány az igazságügyi reformja nyolcvan százalékát kénytelen volt visszavonni, de ezt nem a hazai szakemberek érveit meghallgatva tették meg, hanem „elmentek a falig, és amikor koppantak egyet rajta”, akkor visszakoztak – jelentette ki.
Répássy Róbert a vitában elhangzottakra válaszolva közölte: az ügy belpolitikai tanulságai abban összegezhetők, hogy nem érdemes az igazságszolgáltatás függetlenségét úgy bírálni, hogy nincs bizonyíték az állításokra. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt három évben a bíróságok döntéseiben nem lehet politikai befolyást kimutatni.
A napirend utáni felszólalását elmondó Csóti György a trianoni döntéssel elszakított, jelenleg Szlovéniához tartozó Muravidéken élő magyarokról beszélve azt mondta, az ő megmaradásuk részben attól függ, hogy sikerül-e visszaállítani a magyar nyelv és a magyar nemzeti értékek presztízsét. Ezt követően Jakab István levezető elnök az ülést bezárta és a következő ülést péntekre hívta össze.
Kedden a parlament elfogadta az idei költségvetés negyedik módosítását, amely a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében meghozott intézkedések egy részének végrehajtását tartalmazza. A képviselők elfogadták az információszabadságról szóló törvény módosítását is. A hét pedig azzal indult, hogy az Országgyűlés hozzájárult a dunai árvíz miatt kihirdetett veszélyhelyzet meghosszabbításához. A képviselők emellett arról is döntöttek, hogy pénzbírság helyett csökkentik a megbüntetett képviselők tiszteletdíját.
