Hangsúlyozta: a kormány elsődleges célja, hogy a külföldi tulajdonú energiaszolgáltatókkal megteremtse egy hosszú távú együttműködés lehetőségét, és a kabinet úgy véli, ezek a cégek is részt vállalhatnak az ország stabilizálásának terheiből, és eldönthetik, hogy „tovább jönnek-e velünk azon az úton, amit elkezdtünk”. Németh Lászlóné kérdésre válaszolva elmondta, hogy eddig két cég jelezte, tárgyalni szeretne a kormánnyal a további együttműködés feltételeiről. Hozzátette: az egyik cég szándéka az, hogy ha az állam a veszteséges területet kivásárolja, akkor ennek fejében más befektetéseket hajt végre Magyarországon.
Emlékeztetett arra, hogy 2002 és 2010 között a gáz ára háromszorosára, a villanyé kétszeresére emelkedett, ezzel nehéz helyzetbe kerültek a magyar családok. Szólt arról is, hogy nagy reményeket fűz az orosz partnerrel való tárgyaláshoz, amely hozzájárulhat a rezsicsökkentéshez. Németh Lászlóné elmondta: az energiaellátási lánc minden szereplőjével tárgyalnak a további rezsicsökkentés lehetőségéről.
Július 1-jétől csökken a PB-gáz ára: a vezetékes, a tartályos és a palackos propán-bután- (PB-) gáz is hatósági áras, és így 10 százalékkal olcsóbb lesz. A földgáztörvény erről szóló módosítását hétfőn fogadta el a parlament.
Az energiaárakról közzétett Eurostat-jelentés visszaigazolja, hogy a magyar családoknak szüksége volt a rezsicsökkentésre – mondta május végén a Fidesz szóvivője, Zsigó Róbert.
Az Orbán-kormány családpolitikájának már jól érzékelhető pozitív eredményei vannak, ezért Európában példaként tekintenek Magyarországra – mondta Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár vasárnap Lakiteleken.
Országos átlagot tekintve, éves szinten egy családnak mintegy 100 ezer forint megtakarítást jelent az eddigi rezsicsökkentés – mondta Román István, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője kedden Nyíregyházán az újabb rezsicsökkentési intézkedés kapcsán tartott sajtótájékoztatón.
A miniszter az utóbbi három évet összegezve kijelentette: 2010-ben megnyílt a lehetőség arra, hogy Magyarország jelentős gazdaságpolitikai fordulatot hajtson végre, az NFM pedig azt tűzte ki célul, hogy teljesítményével egy versenyképesebb és igazságosabb ország működéséhez járuljon hozzá. Németh Lászlóné felhívta a figyelmet arra, hogy tárcája az állami feladatok több mint ötödéért felel, és úgy vélte, sikeresen végrehajtották és folytatják a kormány átfogó gazdaságpolitikai munkájából a rájuk jutó részt.
Németh Lászlóné hangsúlyozta: Magyarország jó pozícióból várja a 2007–2013-as európai uniós fejlesztési időszak zárását. Kiemelte: a számok és az eredmények önmagukért beszélnek, a rendelkezésre álló keret 95-97 százalékát már meghirdették, a döntések pedig jó ütemben születnek. Idén május közepéig 475 milliárd forintot sikerült kifizetni, és a miniszter bizakodó a tekintetben, hogy ebben az évben a tervezett 1500 milliárd forintot le fogja tudni hívni Magyarország.
A következő, 2014–2020-as időszakról elmondta: jó esély van arra, hogy az Európai Bizottság jóváhagyja az operatív programok új struktúráját, amely lehetővé teszi a gazdaság beindítását. A kormány célja, hogy a következő fejlesztési periódusban a források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre, 40 százalékát pedig infrastruktúra-, környezetvédelmi és humánerőforrás-fejlesztési célokra használja fel.
Útfelújításra fordítják az e-útdíjból várhatóan idén befolyó 75 milliárd forintot – mondta el Németh Lászlóné a Hír TV Magyarország élőben című műsorában. A tárcavezető hozzátette, hogy a 140 milliárd forintnyi fejlesztés maradt el az elmúlt kormányok alatt, így lesz hely annak a 150 milliárd forintnak is, amely jövőre befolyhat. A politikus kiemelte: sikerült megállapodni a három legnagyobb fuvarozóvállalattal az e-útdíj részleteiről.
Emlékeztetett arra, hogy a pályázati eljárásokat egyszerűsítették, a dokumentáció kevesebb lett, tavaly nyáron pedig létrejött a nemzeti fejlesztési kormánybizottság, amelynek célja, hogy a döntések gyorsan, ütemesen szülessenek. Németh Lászlóné hozzáfűzte: lehetővé vált, hogy minden operatív programnál jóvá tudták hagyni a túlvállalást a keretek biztosabb kihasználása érdekében.
A miniszter az uniós források felhasználásának gyorsítása kapcsán hangsúlyozta: a szállítói előleget is elérhetővé tették, önerőalapot hoztak létre az állami szféra nyertes szervezeteinek a fejlesztések elindításához. Németh Lászlóné szólt arról is, hogy 2014 és 2020 között összesen 7080 milliárd forint uniós fejlesztési forrás áll az ország rendelkezésére, ami egy főre vetítve 712 ezer forint támogatás.
Kitért arra, hogy az elmúlt időszakban a vagyonpolitikában alapvető változások történtek, a privatizáció lezárult, és megerősítették az állami szerepvállalást a stratégiai jelentőségű vállalatokban. Ezt a célt szolgálta például a Rába- és a Mol-részvénycsomag megvásárlása. Megemlítette, hogy az E.ON gázüzletágának megvásárlása az idén nyár végén, ősz elején lezárul, és ennek köszönhetően a gázellátás szempontjából Magyarország nem lesz olyan kiszolgáltatott helyzetben, mint eddig.
– Az állam is lehet jó gazda – jelentette ki a miniszter, példaként említve a HungaroControlt, amely 80 százalékban önerőből fedezte legutóbbi fejlesztéseit az uniós 20 százalék mellett. A MÁV is komoly eredmény ért el azzal, hogy költségvetésének keretein belül tudott maradni tavaly – tette hozzá. Németh Lászlóné kérdésre közölte: a Magyar Fejlesztési Banknál megemelték és megnyitották a Volán-buszbeszerzések kedvezményes hitelkeretét.
Azzal kapcsolatban, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást rendelt el a trafikpályázatok ügyében személyes adattal való visszaélés miatt, kijelentette: nagyon szoros, feszes, szigorú rendben zajlott le a pályázatok elbírálása, a bírálóbizottság tagjait nagy gondossággal választották ki.
