Elmaradt a jobboldali áttörés, nyeregben az MSZP–SZDSZ

Nem tudott áttörést elérni a szociálliberálisokkal szemben a jobbközép ellenzék a 2003-ban tartott időközi választásokon.

Magyarországon 2002 óta állnak rendelkezésre részletes adatok az időközi önkormányzati választásokról, ezért összeállításunkban 2003-tól követjük figyelemmel a változásokat. Az elemzésben a ciklus közbeni voksolási eredményeket hasonlítjuk össze a korábbi általános önkormányzati eredményekkel. 2013 esetében természetesen csak az I. félévi eredményeket tudjuk majd összehasonlítani a 2010 őszén születettekkel.

2003-ban összesen 27, 10 ezer főnél népesebb településen tartottak időközi önkormányzati választást. Mint ismert 2002 őszén az MSZP–SZDSZ balliberális koalíció elsöprő győzelmet aratott a helyhatósági választásokon. Éppen ezért nagy figyelem követte, hogy az ezt követő időszakban mennyire lesznek képesek megtartani a korábbi támogatottságukat. 2003 első félévében a közvélemény-kutatások elsöprő MSZP–SZDSZ fölényt mutattak, míg a nyártól kezdve a Fidesz átvette a vezetést a szocialistáktól, de jelentős előnyre nem tett szert.

2002-ben a vizsgált 27 választáson összesen 67 785 fő élhetett volna az állampolgári jogával, akik közül 32 267-en jelentek meg, ami 47,6 százalékos részvételi aránynak felelt meg. Az összesített eredmény alapján az MSZP 37,07, az SZDSZ 10,66, míg a Fidesz és szövetségesei 24,66 százalékot értek el. Egyértelműen látszott a balliberálisok fölénye, miközben a jobbközép meglehetősen messze le volt maradva a kormánypártokhoz képest. Meglepően jól szerepeltek a független, vagy más szervezethez tartozó erők is, mivel közel 20 százalékot értek el.

A 2003-ban tartott 10 ezer főnél népesebb településeken összesen 67 696 fő járulhatott volna az urnákhoz, akik közül 17547 személy jelent meg. Ez 25,96 százalékos részvételt jelentett, ami több mint 20 százalékos visszaesés volt az egy évvel korábbihoz képest, de az időközi, és a több esetben túl nagy téttel nem bíró voksolások esetében ez nem számít túlságosan alacsonynak.

A voksolásokat  összességében az MSZP nyerte a szavazatok 34,88 százalékával, míg az SZDSZ 6,31 százalékot gyűjtött össze. A Fidesz és szövetségesei 27,75 százalékot értek el, míg az egyéb szervezetek és függetlenek 28,59 százalékot kaptak. A választások világosan visszaigazolták, hogy az akkori kormánypártok megőrizték társadalmi támogatottságukat, míg a jobbközép ellenzék nem tudott áttörést elérni. Fontos azt is megemlíteni, hogy több olyan körzetben (Rákospalota, József Attila lakótelep, Nyírbátor, Józsefváros) volt megismételt voksolás, amely területek masszív baloldali fellegvárnak számítottak akkor.