A parlamenti választások közötti időszakban a politikai erőviszonyokban beállt változásokat általában a közvélemény-kutatások és időközi választások segítségével lehet figyelemmel követni. A közvélemény-kutatások megbízhatósága kapcsán évtizedek óta vita van mind a külföldi, mind a hazai szakemberek körében. Elég csak arra emlékeztetni, hogy a 2002-es parlamenti, valamint a 2009-es európai parlamenti választás előtt közölt felmérések jelentősen tévedtek a végeredményt illetően, de más esetekben is voltak komoly eltérések.
Az időközi megmérettetések már jóval biztosabb támpontot jelentenek, mivel ott valós szavazatokat látunk, és a megjelentek száma sok esetben lényegesen több mint amennyit egy közvélemény-kutató cég megkérdez egy felmérés során. A ciklusközi választások esetében is érdemes különbséget tenni, a legnagyobb relevanciával az országgyűlési megmérettetések bírnak, de azok viszonylag ritkák az 1990-et követő időszakban. 1994-98 között például egyet sem tartottak.
A következő szintet a 10 ezer főnél népesebb településen tartott polgármester- és képviselő-választások jelentik, mivel a politikai pártok itt jelennek meg a legnagyobb számban. A pártok helyi szervezetei általában a fővárosban és a megyei jogú városokban alakultak meg, és az emberek is lényegesen könnyebben azonosultak velük. Ennek ellenére természetesen nem ritka, hogy egy civil szervezet, vagy egy független jelölt is képes sikereket elérni ezeken a településeken, de nem tekinthető jellemzőnek. A 10 ezer főnél kisebb népességű településeken általában a helyi ismertség számít a leginkább, így 1990 óta a független jelöltek dominálják ezt a szegmenst.
Az időközi önkormányzati választások jelentősége 1998 óta kezd felértékelődni, és a pártok évről-évre egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítani ezeknek. Leginkább a 10 ezer főnél népesebb településeken tartott megmérettetésekre irányul a figyelem, ami a már korábban említettekből is következik. Az MNO éppen ezért annak jár utána többrészes sorozatában, hogy egy adott évben a 10 ezer főnél népesebb településen tartott időközi eredmények, milyen módon változtatták meg a pártok közötti erőviszonyokat, és ezekből milyen következtetéseket lehetett levonni.