„Az volt a hiba, hogy rákényszerítették az emberekre a liberalizmust” – kezdte elemzését lapunknak Philip Pilkington az elmúlt három évtized politikai és társadalmi fejleményeiről.
A brit közgazdász szerint a liberalizmus ugyan ötszáz éve létezik mint ideológia, de valójában csak 1990 után nyílt lehetőség arra, hogy a gyakorlatban, teljes egészében megvalósítsák. Mint fogalmazott,
addig mindig csak korlátozottan alkalmazták: a XIX. századi Nagy-Britannia például sokak szerint liberális társadalom volt, de ez nem igaz – a társadalmi berendezkedés erősen protestáns, patriarchális és családcentrikus maradt.
Pilkington szerint a hidegháború lezárulta után viszont a liberalizmus társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai szinten egyaránt lehetőséget kapott a kiteljesedésre – és épp ekkor derült ki, hogy az eszme gyakorlati alkalmazása „katasztrofális következményekkel járt”.
A közgazdász külön kitért arra, mely társadalmi normák omlottak össze a „szűretlen liberalizmus” miatt. Úgy véli, a jog előtti egyenlőség fontos és racionális elv, de amit ma a liberalizmus hirdet, az nem ez. Mint mondta: „ők azt mondják, mindenki egyenértékű: te és én pontosan ugyanolyan jók vagyunk mindenben – úszásban, matematikában, bármiben. Ez egyszerűen nem igaz. Az emberek különböznek. Ezt tagadják.”
A liberalizmus végső stádiumát szerinte a transzneműség ideológiája képviseli.
A csúcspont az lett, hogy annyira szabad és egyenlő vagy, hogy az állam dokumentumot ad arról, hogy megváltozott a nemed. Ez intellektuálisan leleplezte az egész projektet. Ez a vége.
Pilkington párhuzamot vont a liberalizmus bukása és a szovjet kommunizmus összeomlása között: mint mondta, amikor az emberek saját bőrükön tapasztalják meg egy ideológia kudarcát, az hiteltelenné válik – „és onnan nincs visszaút”.
A folyamat nemcsak belpolitikailag, hanem geopolitikai értelemben is zajlik – hangsúlyozta. A liberalizmus ugyanis nem csupán belföldön, de globális szinten is megrendült.
Emlékeztetett arra, hogy Nagy-Britannia volt a XIX. században a vezető liberális hatalom, amely világszinten is terjesztette az eszméket, majd a második világháború után az Egyesült Államok vette át ezt a szerepet.
Az USA a kilencvenes évekre liberális világhatalommá vált, de ez a projekt most véget ér – méghozzá nem ideológiai okokból, hanem geopolitikai realitások miatt: dollárgyengülés, ukrajnai háború, túlterjeszkedés.
A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint a világ jelenleg visszatér a természetes geopolitikai állapotokhoz, amelyek a XX. századi háborúk előtt jellemezték a nemzetközi rendet. Példaként említette Törökország szíriai terjeszkedését vagy a délkelet-ázsiai politikai átrendeződéseket, melyek „történelmi civilizációs mintázatokat követnek”.
