„A liberalizmus saját magát leplezte le” – Philip Pilkington a globális átrendeződésről

Philip Pilkington közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója a Magyar Nemzetnek Tusványoson adott interjújában a liberalizmus világszintű összeomlását nemcsak a társadalmi kísérletek bukásával, hanem a geopolitikai struktúrák átrendeződésével is összekapcsolja. Beszél a Nyugat hanyatlásáról, a posztliberális politikai modellekről és Közép-Európa geopolitikai lehetőségeiről, miközben, a The Collapse of Global Liberalism szerzőjeként, a világ normalitás felé tartó rendeződésének időszakát látja.

2025. 07. 30. 4:50
Philip Pilkington vezető kutató a Magyar Külügyi Intézet A csatlakozás ára: Ki fizeti meg Ukrajna EU-tagságát? című tanulmányának bemutatóján Budapesten Fotó: MTI/Lakatos Péter
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Úgy véli, a jelenlegi időszak egy posztliberális korszak kezdete, ahol a nemzeti szuverenitás és az organikus közösségi identitás újra felértékelődik. Ennek a folyamatnak szerinte Közép-Európa lehet az egyik nyertese. Megfogalmazása szerint 

Nyugat-Európa szétesőben van – nem tűnik el, de fél évszázadig is eltarthat, mire újraépül. Ezzel szemben Közép-Európa előtt most van lehetőség, hogy vezető szerepbe kerüljön.

Kiemelte, hogy nem föderális rendszert, hanem rugalmas koalíciót képzel el, amely egyfajta belső szövetségként működhetne az EU keretein belül. Ez a koncepció szerinte geopolitikai és gazdasági erőt is jelentene, főként annak fényében, hogy az ázsiai–európai szárazföldi kereskedelmi útvonalak egyre inkább Közép-Európán keresztül vezetnek.

A generációs különbségek kapcsán Pilkington ismét a szovjet példára utalt. A brezsnyevi korszak idősebb vezetői szerinte hasonlóképp ragaszkodtak az ideológiához, mint ma a baby boomer generáció a liberalizmushoz: „valamennyire még hisznek benne, de már nem védik meg igazán”. Ezzel szemben a fiatalabbak egyértelműen elfordulnak az eszmétől – noha ez az elfordulás sokféle irányt vehet. 

„Látunk radikális baloldali visszatérést, például New Yorkban, de sajnos neofasiszta tendenciák is erősödnek az interneten.”

Pozitívumként értékelte, hogy az értelmiségi fiatalok inkább egy keresztény gyökerű, posztliberális irány felé gravitálnak. „A valódi gondolkodók ebbe az irányba mennek. A többi irány inkább a tömegekhez szól.” Hozzátette: hosszú távon mindig az eszmék határozzák meg a történelem menetét – ezért az intellektuális irányzatok jövője kulcskérdés.

A globalizáció és a nemzetközi intézmények témájában a közgazdász árnyaltabb álláspontot képvisel. Elismeri, hogy az elmúlt évtizedekben ezek az intézmények „a hardcore liberális ideológia terjesztésének bástyáiként” működtek, de szerinte nem megsemmisíteni kell őket, hanem átalakítani.

Kiemelte az ENSZ példáját, amely „önmagában nem rossz koncepció, mert lehetőséget ad az országok közötti konfliktuskezelésre”, de hangsúlyozta: nem szabad katonai hatalommal vagy kényszerítő eszközökkel felruházni.

Gazdasági szempontból a legsürgetőbb reformnak a globális pénzügyi rendszer újraalapozását tartja. Pilkington szerint vissza kellene térni a John Maynard Keynes-féle multilaterális koncepcióhoz, amelyet 1944-ben a Bretton Woods-i konferencián vetettek el az amerikaiak javára. 

A dolláralapú rendszer rövidlátó döntés volt, harminc év alatt összeomlott. Most a dollárrendszer agóniáját látjuk.

Egy új világrend szerinte nem igényel totális politikai fordulatot, csupán a kulcsszereplők – például Kína és az Egyesült Államok – megegyezését. 

Mint mondta, 

Pekingben nyitottságot tapasztalt a multilaterális pénzügyi rendszerre vonatkozó elképzelései iránt. Az amerikai oldalon viszont „még mindig a kereskedelmi háborús logika dominál”. 

Ennek ellenére úgy véli, előbb-utóbb az Egyesült Államok is érdekeltté válik majd az újratervezésben – ha másért nem, hát azért, mert a jelenlegi rendszer egyre nagyobb gazdasági árat követel.

Borítókép: Philip Pilkington vezető kutató a Magyar Külügyi Intézet A csatlakozás ára: Ki fizeti meg Ukrajna EU-tagságát? című tanulmányának bemutatóján Budapesten (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.