A kémügy tippadója lehetett külföldi, aki érzékelte: az MSZP-kormány meg van győződve arról, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) titkai az akkor ellenzéki Fideszhez szivárognak, és felkínálta a szolgálatait. Vagy lehetett magyar, akinek hatalmában állt mindezt átverni az első fokon két év tíz hónapra ítélt Szilvásy György volt titokminiszteren és Galambos Lajoson, a hivatal akkori vezetőjén. Így vélekedett a Heti Válasznak adott interjúban Gálszécsy András, az Antall-kormány titokminisztere, aki szerint ha az ötlet nem külföldi, akkor a szocialista párt akkori vezérkarában kell keresni a forrását, mivel más nem volt abban a helyzetben, hogy mintegy utasítani tudja az NBH-t.
Mint ismeretes: a nem jogerős ítéletben a Debreceni Törvényszék Szilvásy és Galambos mellett egyéves, két év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a főigazgató hivatali utódját, Laborc Sándort, míg az ügyben felbukkant orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát felmentették a vád alól. A történet lényege, hogy 2007 elején a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati karának közreműködésével Magyarország érdekeit sértő információk kerülhettek az NBH-tól orosz kézbe. A 2041-ig államtitoknak minősülő büntetőeljárás alapja sajtóinformációk szerint az, hogy – példa nélküli módon – orosz szakemberek világították át a magyar titkosszolgálat munkatársait, aminek során technikai támadás is érhette a polgári elhárítást.
A teljes cikket a Magyar Nemzet csütörtöki számában olvashatja.
