Súlyosításért fellebbezett az ügyészség Szilvásyék perében

Súlyosításáért fellebbezett a „kémkedési perként” ismert büntetőügyben az elsőfokú ítélet ellen a Központi Nyomozó Főügyészség budapesti regionális osztálya.

A főügyészség Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója, Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány volt titokminisztere és Laborc Sándor volt NBH-főigazgató esetében az ítélet súlyosításáért, P. László esetében megalapozatlanság miatt, az ítélet hatályon kívül helyezése érdekében fellebbezett – tudatta a szóvivő. A Debreceni Törvényszék katonai tanácsa pénteken kihirdetett elsőfokú ítéletében Galambos Lajost kémkedésért 2 év 10 hónap börtönbüntetésre, Szilvásy Györgyöt felbujtóként elkövetett kémkedésért 2 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte.

Laborc Sándor kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt egy év – két évre felfüggesztett – börtönbüntetést kapott. P. Lászlót, a kémbotrányban felbukkant orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát az államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól felmentette a törvényszék.
A pénteki ítélethirdetést zárt tárgyalás keretében tartották meg, csak az ítélet rendelkező része volt nyilvános. A zárt tárgyalás után a vádlottak ügyvédei elmondták: valamennyien fellebbeztek az ítélet ellen, így másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa elé kerül az ügy.

Szilvásy György a tárgyalást követően a MTI érdeklődésére annyit mondott: bizonyítékok nélkül ítélték el. „Semmit nem tettem, a hazámat szolgálom” – ennyit mondott Galambos Lajos vezérőrnagy a zárt tárgyalás szünetében az MTI-nek. Zamecsnik Péter, Laborc Sándor védője kifejtette: az ítélet indoklásának egyetlen szavával sem ért egyet. Amit Laborc Sándor terhére rónak ebben az ügyben, az – véleménye szerint – nem bűncselekmény. Az ügyvéd a legnagyobb problémának azt nevezte, hogy a per nem a nyilvánosság előtt zajlik. Reményét fejezte ki, hogy „még a mi életünkben” nyilvánosságra kerül a per anyaga. Ez utóbbi kapcsán az MTI érdeklődésére azt mondta, hogy az ügy iratanyagát 2040-ig titkosították.

A Budapesti Katonai Ügyészség 2011. december 7-én nyújtotta be különböző bűntettekre vonatkozóan vádiratát a volt titkosszolgálati vezetők ügyében a Fővárosi Bíróság katonai tanácsához. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú tárgyalás lefolytatására a Debreceni Törvényszéket jelölte ki. A büntetőper teljes titoktartás mellett, zárt ülés keretében zajlott, mivel – egy korábbi ügyészségi közlemény szerint – „a per során több, államtitokká minősített tényt érintenek”.

A vádlottak közül Galambos Lajost és P. Lászlót 2011-ben előzetes letartóztatásba helyezték, majd védői indítványra házi őrizetbe kerültek. A másik két vádlott szabadon védekezhetett. Az Index 2011. július 6-án írt arról: információi szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal két korábbi főigazgatóját és Szilvásy Györgyöt azzal gyanúsítják, hogy részt vettek a magyar kormányzati szervek informatikai hálózatának illegális megtámadásában. Az Index úgy tudta, hogy a katonai ügyészségre Szilvásy Györggyel egy időben bevitt, csuklyával eltakart férfi az UD Zrt.-ügyben érintett hacker volt.

A rendszerváltozás óta példa nélkül álló ügyet a Nemzeti Védelmi Szolgálat derítette fel, azonban a történteket vizsgáló Központi Nyomozó Főügyészség budapesti regionális osztálya 2040-ig az eljárás minden részletét államtitoknak minősítette. A tavaly március 12-én megnyitott büntetőperben az ügyészség Galambos Lajost a bűncselekmény elkövetésével, Szilvásy Györgyöt felbujtással, P. Lászlót bűnsegédlettel, Laborc Sándort pedig bűnpártolással vádolta meg.

Az ügy részleteiről olyan sajtóértesülések láttak napvilágot, amelyek szerint az előző kormányzati ciklusban bolgár szakembereknek álcázott orosz különítmény érkezett Budapestre, hogy átvilágítsa a polgári elhárítás munkatársait, s az NBH központját ezzel technikai támadás is érhette. A Heti Válasz közölte, az átvilágításhoz az álbolgárok saját technikai hátteret telepítettek a hivatal székházába, amely a ferihegyi kisgépes terminálon keresztül, az NBH repülőtéri kirendeltségének és a légikikötő védelmi rendszereit működtető Zömök Kft. munkatársainak segítségével jutott az országba. A Magyar Nemzet áttekintette az ügy hátterét, a cikkért kattintson ide!