Ítélet a kémügyben

A rendszerváltozás óta példa nélkül álló ügyet a Nemzeti Védelmi Szolgálat derítette fel.

A rendszerváltozás óta példa nélkül álló ügyet a Nemzeti Védelmi Szolgálat derítette fel, azonban a történteket vizsgáló Központi Nyomozó Főügyészség budapesti regionális osztálya 2041-ig az eljárás minden részletét államtitoknak minősítette. A tavaly március 12-én megnyitott büntetőperben az ügyészség Galambos Lajost a bűncselekmény elkövetésével, Szilvásy Györgyöt felbujtással, Püski Lászlót bűnsegédlettel, Laborc Sándort pedig bűnpártolással vádolta meg.

Az ügy részleteiről olyan sajtóértesülések láttak napvilágot, amelyek szerint az előző kormányzati ciklusban bolgár szakembereknek álcázott orosz különítmény érkezett Budapestre, hogy átvilágítsa a polgári elhárítás munkatársait, s az NBH központját ezzel technikai támadás is érhette. A Heti Válasz közölte, az átvilágításhoz az álbolgárok saját technikai hátteret telepítettek a hivatal székházába, amely a ferihegyi kisgépes terminálon keresztül, az NBH repülőtéri kirendeltségének és a légikikötő védelmi rendszereit működtető Zömök Kft. munkatársainak segítségével jutott az országba.

A poligráfos ellenőrzés egyik célja a hetilap szerint az lehetett, hogy az oroszok a 2006-os választások után meghatározó befolyást akartak szerezni a Molban. Ehhez arra volt szükség, hogy megtörjék az olajcéget körülvevő kettős védelmi rendszert, a polgári elhárítást és a külsős elhárítóként működő UD Zrt.-t, amelynek lenullázása éppen azzal kezdődött, hogy Laborc Sándor egy később minden pontban alaptalannak bizonyult feljelentéssel elérte, hogy a biztonsági cég és egyes ügyfelei, így az olajtársaság szervereit is lefoglalta a rendőrség.

A Heti Válasz közölte azt is, hogy Galambos 2007-ben azért vitte be Püskiéket az NBH-hoz afféle külsős humánerő-átvilágítónak, hogy hazugságvizsgálatokkal szűrjék ki, milyen útvonalon szivárognak titkosszolgálati információk az akkor ellenzékben lévő Fideszhez. Mint írták, Püski László kémgyanús cége szinte a teljes magyar államot behálózta. Dolgoztak a belügyi és a honvédelmi tárcának, a Magyar Nemzeti Banknak, a Miniszterelnöki Hivatalnak, a Köztársasági Őrezrednek és a rendőrségnek is. Sőt, a repteret működtető Budapest Airport 2004-ben, még köztulajdonú vállalatként megbízta a Zömök Kft.-t a kültéri kerítésvédelmi rendszer karbantartásával.

Püski László magánvállalkozása ezután a ferihegyi biztonsági őrség szupertitkos szobájában – a legérzékenyebb nemzetbiztonsági információk közelében – foglalhatott irodarészt mint szívességi társbérlő. A cégről a hetilap derítette ki, hogy azt idősebb Püski László alapította, aki a Kádár-rezsim idején a kijevi repülőmérnöki egyetemen végzett, felesége a volt Szovjetunióból származik, és a cégben társtulajdonos Varga Rezsőné szintén orosz anyanyelvű.

Mint az a per során kiderült, a vádlottak egyike sem ismerte el bűnösségét, és azt is vitatták, hogy az ellenük indult eljárás megalapozott vádakra épülne. Az ügyben a tanács tavaly szeptemberben tanúként hallgatta meg Ficsor Ádámot, a Bajnai-kabinet titkosszolgálati miniszterét, valamint Veres Jánost, a Gyurcsány-kormány pénzügyminiszterét is. Utóbbit a bíróság arról kérdezte, hogy a történtek idején miniszterként a Ferihegyi repülőtéren is kirendeltséggel rendelkező vám- és pénzügyőrség felügyeletét ellátva, mit tudott az ügyről.

Veres arról is nyilatkozhatott, ki adhatott engedélyt arra, hogy az említett technikai eszközöket a vámeljárás megkerülésével behozzák, majd ugyanígy kiengedjék az országból. Gyurcsány Ferenc bizalmasa, Ficsor Ádám azzal kapcsolatban tehetett tanúvallomást, hogy milyen információkat kapott az átvilágításról abban az időben, amikor Szilvásy Györgytől átvette a polgári titkosszolgálatok felügyeletét.

Laborc Sándort egyébként – mint arról beszámoltunk – idén május elején egy ugyancsak államtitoknak minősülő eljárásban jogerősen másfél millió forint pénzbüntetésre ítélte, és dandártábornoki rendfokozatától megfosztva, honvéddé fokozta le a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa. A volt főigazgatót kétrendbeli, társtettesként elkövetett jogosulatlan titkos információgyűjtés miatt marasztalták el. Az eljárás részleteiről, arról, hogy Laborc pontosan mit követett el, további részleteket nem sikerült megtudni, azonban bizonyos: ez az eljárás is azok sorába illeszkedik, amelyek a főigazgató hivatali utódja, Balajti László feljelentései alapján indultak.

Laborc Sándor két hónappal ezelőtt maga is nyilatkozott a vele szemben indult büntetőeljárásokról és egyéb ügyekről, amikor a Népszabadságnak az olajmaffiózóként ismert Portik Tamással tartott kapcsolatát magyarázta. A polgári elhárítás volt vezetője az interjúban elismerte, hogy a hivatal éléről való távozása óta legalább másfél tucatszor jelentették fel, nyolc ügyben hallgatták ki gyanúsítottként, kilencszer rabosították, hét ügyben emeltek ellene vádat, és több más perben is érintett.

A tanács összesen tizenöt tárgyalási napon át folytatta a bizonyítási eljárást. Az ügyészség képviselője, Ács Tibor alezredes január második felében ismertette perbeszédét, amelyben a bűncselekmények elkövetésének megállapítását és a vádlottaknak a minősítés szerint történő elmarasztalását indítványozta.

A márciusban és áprilisban tartott tárgyalási napokon három terhelt, Galambos Lajos, Szilvásy György és Laborc Sándor védője mondta el perbeszédét. A per május 21-i fordulóján a volt főigazgatók és az egykori miniszter már nyilatkozhatott az utolsó szó jogán, Püski László pedig ma, az ítélethirdetés előtt szólalhat meg ugyanebben a körben.

Az államtitokra tekintettel a tanács csak az ítélet rendelkező részét, az elmarasztalás tényét, vagy a vádlottak felmentésről szóló verdiktet ismerteti nyilvánosan, azonban a borítékolható fellebbezések miatt nem jogerős döntés indoklása zárt ajtók mögött hangzik majd el. Amennyiben az ítélet nem emelkedik jogerőre, úgy az ügyet másodfokon a Debreceni Ítélőtábla tárgyalhatja.

(Swendt Pál)