Ítélet a kémügyben

A rendszerváltozás óta példa nélkül álló ügyet a Nemzeti Védelmi Szolgálat derítette fel.

Püski László magánvállalkozása ezután a ferihegyi biztonsági őrség szupertitkos szobájában – a legérzékenyebb nemzetbiztonsági információk közelében – foglalhatott irodarészt mint szívességi társbérlő. A cégről a hetilap derítette ki, hogy azt idősebb Püski László alapította, aki a Kádár-rezsim idején a kijevi repülőmérnöki egyetemen végzett, felesége a volt Szovjetunióból származik, és a cégben társtulajdonos Varga Rezsőné szintén orosz anyanyelvű.

Mint az a per során kiderült, a vádlottak egyike sem ismerte el bűnösségét, és azt is vitatták, hogy az ellenük indult eljárás megalapozott vádakra épülne. Az ügyben a tanács tavaly szeptemberben tanúként hallgatta meg Ficsor Ádámot, a Bajnai-kabinet titkosszolgálati miniszterét, valamint Veres Jánost, a Gyurcsány-kormány pénzügyminiszterét is. Utóbbit a bíróság arról kérdezte, hogy a történtek idején miniszterként a Ferihegyi repülőtéren is kirendeltséggel rendelkező vám- és pénzügyőrség felügyeletét ellátva, mit tudott az ügyről.

Veres arról is nyilatkozhatott, ki adhatott engedélyt arra, hogy az említett technikai eszközöket a vámeljárás megkerülésével behozzák, majd ugyanígy kiengedjék az országból. Gyurcsány Ferenc bizalmasa, Ficsor Ádám azzal kapcsolatban tehetett tanúvallomást, hogy milyen információkat kapott az átvilágításról abban az időben, amikor Szilvásy Györgytől átvette a polgári titkosszolgálatok felügyeletét.

Laborc Sándort egyébként – mint arról beszámoltunk – idén május elején egy ugyancsak államtitoknak minősülő eljárásban jogerősen másfél millió forint pénzbüntetésre ítélte, és dandártábornoki rendfokozatától megfosztva, honvéddé fokozta le a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa. A volt főigazgatót kétrendbeli, társtettesként elkövetett jogosulatlan titkos információgyűjtés miatt marasztalták el. Az eljárás részleteiről, arról, hogy Laborc pontosan mit követett el, további részleteket nem sikerült megtudni, azonban bizonyos: ez az eljárás is azok sorába illeszkedik, amelyek a főigazgató hivatali utódja, Balajti László feljelentései alapján indultak.

Laborc Sándor két hónappal ezelőtt maga is nyilatkozott a vele szemben indult büntetőeljárásokról és egyéb ügyekről, amikor a Népszabadságnak az olajmaffiózóként ismert Portik Tamással tartott kapcsolatát magyarázta. A polgári elhárítás volt vezetője az interjúban elismerte, hogy a hivatal éléről való távozása óta legalább másfél tucatszor jelentették fel, nyolc ügyben hallgatták ki gyanúsítottként, kilencszer rabosították, hét ügyben emeltek ellene vádat, és több más perben is érintett.

A tanács összesen tizenöt tárgyalási napon át folytatta a bizonyítási eljárást. Az ügyészség képviselője, Ács Tibor alezredes január második felében ismertette perbeszédét, amelyben a bűncselekmények elkövetésének megállapítását és a vádlottaknak a minősítés szerint történő elmarasztalását indítványozta.

A márciusban és áprilisban tartott tárgyalási napokon három terhelt, Galambos Lajos, Szilvásy György és Laborc Sándor védője mondta el perbeszédét. A per május 21-i fordulóján a volt főigazgatók és az egykori miniszter már nyilatkozhatott az utolsó szó jogán, Püski László pedig ma, az ítélethirdetés előtt szólalhat meg ugyanebben a körben.

Az államtitokra tekintettel a tanács csak az ítélet rendelkező részét, az elmarasztalás tényét, vagy a vádlottak felmentésről szóló verdiktet ismerteti nyilvánosan, azonban a borítékolható fellebbezések miatt nem jogerős döntés indoklása zárt ajtók mögött hangzik majd el. Amennyiben az ítélet nem emelkedik jogerőre, úgy az ügyet másodfokon a Debreceni Ítélőtábla tárgyalhatja.

(Swendt Pál)