Közleményükben azt írták, hogy a közigazgatás jelenleg ezres nagyságrendű különféle nyilvántartást vezet sokféle jogszabályi felhatalmazás alapján és technikai felépítés szerint. A mostani projektben több jogszabályt részletesen felülvizsgáltak. Az ehhez kidolgozott módszertan és oktatási háttéranyagok a későbbiekben is hatékonyan szolgálják majd a kormánytisztviselők oktatását – tették hozzá.
A projekt kiemelt célja volt a különféle nyilvántartások logikai struktúrájának egységesítése és technikai összehangolása, az adatbázisok közötti technikai, informatikai együttműködő-képesség megteremtése.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) hangsúlyozta, hogy törekednek a különböző együttműködő szervezetek e-közigazgatási megoldásai közötti átjárhatóságra. Ez az Európa 2020 stratégiai program egyik fontos pontja, amelynek célja hogy a későbbiekben nemcsak az egyes uniós tagországokon belüli, hanem az országokon átívelő közigazgatási elemek is összekapcsolhatóak legyenek.
A projektben kidolgozták a nyilvántartások összehangolására, igazgatásszervezési normalizálására vonatkozó előterjesztéseket. Mindezek meghatározzák majd az általános elveket és eljárási rendeket. Ezek segítségével a különféle nyilvántartások adatfelépítése, logikai struktúrája – és ennek megfelelően átjárhatósága – egységessé válik, valamint meghonosítják a nyilvántartások technikai hierarchiájának hazánkban újdonságnak számító gyakorlatát.
A szakértők figyelemmel kísérik a többi uniós tagállam hasonló fejlesztéseit, átemelve a Magyarországon is használható legjobb gyakorlatokat, ezzel megteremtve a lehetőségét, hogy Magyarország is egyre inkább bekapcsolódhasson az európai szintű átjárhatóságot célzó fejlesztési irányzatba – írta a KIM.
A feladatokat az Új Széchenyi Terv keretén belül, A közhiteles nyilvántartásokról, valamint a nemzeti adatvagyon kezeléséről szóló jogszabályok felülvizsgálata című projektben, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, 300 millió forint támogatásból végezték el – olvasható a KIM közleményében.
