– Hány település részese ma a programnak?
– Kevesebb mint nyolc hónap alatt négyről negyvenre bővült azon települések köre, ahol igényt tartanak erre a mintaprogramra. Ezen túlmenően további 80 település jelezte csatlakozási szándékát.
– Ez hány időskorút érinthet?
– Az országban 475 ezer 80 év feletti él, ez a teljes lakosság majdnem öt százaléka, vagyis három Miskolc méretű városról van szó. Mi ennyi emberen szeretnénk segíteni. Célunk, hogy ha valaki szociálisan nem is rászoruló, s egészségügyi állapota nem is indokolja, akkor ne kerüljön szociális intézménybe csak azért, mert magányos, és fél egy esetlegesen ellene elkövetett bűncselekménytől. Az államnak erre a komoly társadalmi kihívásra, amely nem magyarországi, hanem európai szintű, érdemi választ kell adni. Vagy tömegesen szociális intézményeket épít, vagy összehangolt segítséggel az időseknek saját otthonukban segít. Ez a program az utóbbit nyújtja válaszként. A programban már részt vevő 40 településen 62 ezer embert keresünk fel s kérdezünk meg, hogy miben tudunk neki segíteni. Fontos megjegyezni, szakmailag jó eredménynek számít, ha az érintettek 60 százalékával személyesen fel tudjuk venni a kapcsolatot, s 15 százalékának tudunk komoly segítséget nyújtani. Jelenleg a programban részt vevő hátrányos helyzetű települések esetében kilencven százalék felett van az igénylések aránya, s úgy látjuk, az igények meg fogják haladni a harminc százalékot.
– Miben tudnak segíteni?
– Mi két probléma megoldásához szeretnénk érdemi segítséget nyújtani. Az idősek 80-85 százaléka magányos. Vagy azért, mert sosem volt családja, vagy mert már elveszítette házastársát. A másik, hogy a gyerekek mellett ők a leginkább veszélyeztetettek a bűncselekmények szempontjából. Az államnak összehangolt segítséget kell nyújtania, hogy az idősek jól megérdemelt nyugdíjas éveiket a lehető leghosszabb ideig saját otthonukban tölthessék.
Vass-Gabay Dorka
A teljes interjút a hétfői Magyar Nemzetben olvashatja.
