Mint azt Pellion Ágnes, az EY tanácsadó cég marketing- és kommunikációs vezetője az MNO-nak elmondta: egy soklépcsős szűrőn kell átesnie annak, aki be akar kerülni a cégükhöz. A sok körös megmérettetés során kiszűrődnek a lehetséges hibák. Olyan jelentkezők nyernek felvételt, akiknél a tudás természetes alap, és emellett határozott ambícióval rendelkeznek. Elkötelezett szemlélet és jövőkép nélkül nem lehet karriert befutni a pénzügyi tanácsadás világában – vélekedett a szakember.
A kommunikációs vezető kérdésünkre kifejtette: házon belül is nagyon ügyelnek a helyes kommunikációra. Nagyon fontos, hogy megadják egymásnak a tiszteletet. A cég hatékony működéséhez szükséges, hogy az alkalmazottak megfelelően kommunikáljanak egymással, akárcsak a főnök a beosztottjával, és fordítva. Egy jó csapattag akkor is megérti, hogy mi a feladata, ha azt nyugodtan, együttműködő hangnemben mondják el neki. Ha azonban valaki nem viselkedik megfelelően, akkor elvonja a figyelmet a mondanivalójáról, és nem jut el az üzenet. Ahhoz, hogy elérjünk valamit, kulcsfontosságú, hogy hogyan használjuk a saját nyelvünket, a metakommunikációs eszközeinket – hívta fel a figyelmet az EY munkatársa.
Az ügyfelekkel való kapcsolattartásra ezek a szabályok ugyanúgy érvényesek. Az EY prémiumkategóriás ügyfélkörrel rendelkezik, egy kommunikációs hibának komoly anyagi következményei is lehetnek, emiatt is magasak az elvárások. Egy frissdiplomásnak tisztában kell lennie azzal, hogy hogyan kell kommunikálni olyan emberekkel, akik akár 10-15 éve vezető pozícióban vannak, akkor is, ha a napi gyakorlatban ez még nem is része a munkájának. Éppen ezért tartják szükségesnek, hogy többszörös megmérettetésen essen át az, aki a cégüknél szeretne dolgozni.
A munkatársak kiválasztásánál tesztek, interjúk segítségével mérik a jelentkező kommunikációs készségeit – mondta el az EY HR-igazgatója. Debreczeni Dóra hozzátette: náluk szóban és írásban egyaránt tudni kell angol nyelven kommunikálni. Mint azt a szakember kifejtette: jól kell közvetíteni azt a minőségi szolgáltatást és színvonalat, amit nyújtanak. Egy hibákkal teli levél például gyengítené a márkát, amit képviselnek.
Debreczeni tájékoztatása szerint az EY-nál a munkának nagyon fontos részét képezi, hogy valaki helyesen írjon és megfelelően fogalmazzon. A kollégák ehhez több segítséget is kapnak. Egy új munkatársnak egy felső vezető vagy mentor nézi át és értékeli a munkáját. Emellett kommunikációs tréningeket tartanak, illetve folyamatosan teremtenek lehetőséget arra, hogy a szükséges készségeket gyakorolják a kollégák. Például szakmai szemináriumok során több embernek is van alkalma arra, hogy előadjon.
Mint azt Pellion Ágnes elmondta: a multinacionális környezetnek – amely az EY-ra is jellemző – megvannak a maga általános szabályai, és a működés szempontjából nincsenek nagy különbségek az egyes országokban lévő képviseletek között. Ez egy nemzetközi rendszer, amely saját szabályokkal működik. Emellett nagy előny, hogy a munkavállalónak lehetősége van hosszabb ideig (több hónapig, vagy akár évekig) a cég más országban lévő képviseleténél dolgozni, tapasztalatot szerezni. A mindennapi kommunikációban arra azért kell figyelni, hogy kinek, mikor telefonál az ember, hiszen komoly időeltolódások lehetnek.
Ha kitekintünk a multinacionális környezetből, az látszik, hogy az üzleti kommunikációban nagyon fontos szerepe van annak, hogy az egyes nemzetek szokásaival tisztában legyünk, és ezekhez alkalmazkodjunk – vélekedett Pellion. Hazánkban például egyre több dél-koreai vállalat van, így akik velük akarnak üzletelni, érdemes olyan szakértőket alkalmazniuk, akik tisztában vannak a távol-keleti ország tradícióival. Ezek a dolgok markánsan jelentkeznek a távol-keleti országoknál, de még egy európai nemzet esetében is teljesen más lehet az üzleti kultúra, mint amit idehaza megszoktunk.
A megfelelő szintű és minőségű kommunikáció kialakulására azonban már a születéstől figyelni kell. Így elsőként a család feladata, hogy a gyermek ilyen irányú képességeit fejlessze. Pellion szerint manapság nagyon gyakran lehet látni, hogy egész kisgyermekek okostelefonnal, iPaddel játszanak, és általánosságban elmondható, hogy a gyerekek nagyon sok időt töltenek a számítógép előtt egyedül és csendben. Az élőszóban való kommunikáció eközben háttérbe szorul. Ilyen téren a szülőre hárul a felelősség, hogy megtanítsa a gyermekét szépen beszélni. A gyermek számára az lesz a természetes, ahogy a szülő kommunikál vele. Nem szabad sajnálni az időt arra, hogy kijavítsuk a gyermekünket, ha csúnyán, helytelenül beszél – szögezte le a szakember.
Fórumot kell teremteni az élőszóban történő kommunikációra. A televíziónézés, a digitális eszközök használata mind magányos tevékenységek. A gyermekeket helyzetbe kell hozni, ugyanis a fejlődésük kulcsa az, hogy mennyi idejük és lehetőségük van az élőszóban való kommunikációra. Látniuk kell, hogy hol vannak a határok, és erre szülői példamutatással lehet rávilágítani. A család minden tagjának tudatosnak, elkötelezettnek kell lennie, hogy legyenek közös vacsorák, beszélgetések ahelyett, hogy tévét néznek csendben minden este. „Ez egy kulcskérdése a jövőnek” – zárta szavait Pellion.
Az EY-nál nem tapasztalják azt, hogy az úgynevezett Facebook-generáció ne tudna megfelelően kommunikálni. Aki hozzájuk jelentkezik, eleve tisztában van azzal, hogy milyen alapvető követelmények vannak a cégnél. Az elmúlt években annyi változást tapasztaltak, hogy a fiatalok előszeretettel alkalmazzák a tegeződést, egy picit lazábbak. Debreczeni szerint azonban ez nem probléma. Ha bekerülnek a céghez, akkor egyébként is alkalmazkodnak a környezethez. A cégnek fel kell ismernie, hogy a generációk változnak, és meg kell találni a középutat a kommunikációban, azt, ami a fiataloknak is elfogadható és még a cégkultúrába is belefér – vélekedett a HR-igazgató.
