Mit várhat az üzleti élet a Facebook-generációtól?

Kulcsfontosságú a jó kommunikáció ahhoz, hogy megfelelően közvetítsék a cég által képviselt minőségi szolgáltatást és színvonalat.

Debreczeni tájékoztatása szerint az EY-nál a munkának nagyon fontos részét képezi, hogy valaki helyesen írjon és megfelelően fogalmazzon. A kollégák ehhez több segítséget is kapnak. Egy új munkatársnak egy felső vezető vagy mentor nézi át és értékeli a munkáját. Emellett kommunikációs tréningeket tartanak, illetve folyamatosan teremtenek lehetőséget arra, hogy a szükséges készségeket gyakorolják a kollégák. Például szakmai szemináriumok során több embernek is van alkalma arra, hogy előadjon.

Mint azt Pellion Ágnes elmondta: a multinacionális környezetnek – amely az EY-ra is jellemző – megvannak a maga általános szabályai, és a működés szempontjából nincsenek nagy különbségek az egyes országokban lévő képviseletek között. Ez egy nemzetközi rendszer, amely saját szabályokkal működik. Emellett nagy előny, hogy a munkavállalónak lehetősége van hosszabb ideig (több hónapig, vagy akár évekig) a cég más országban lévő képviseleténél dolgozni, tapasztalatot szerezni. A mindennapi kommunikációban arra azért kell figyelni, hogy kinek, mikor telefonál az ember, hiszen komoly időeltolódások lehetnek.

Ha kitekintünk a multinacionális környezetből, az látszik, hogy az üzleti kommunikációban nagyon fontos szerepe van annak, hogy az egyes nemzetek szokásaival tisztában legyünk, és ezekhez alkalmazkodjunk – vélekedett Pellion. Hazánkban például egyre több dél-koreai vállalat van, így akik velük akarnak üzletelni, érdemes olyan szakértőket alkalmazniuk, akik tisztában vannak a távol-keleti ország tradícióival. Ezek a dolgok markánsan jelentkeznek a távol-keleti országoknál, de még egy európai nemzet esetében is teljesen más lehet az üzleti kultúra, mint amit idehaza megszoktunk.

A megfelelő szintű és minőségű kommunikáció kialakulására azonban már a születéstől figyelni kell. Így elsőként a család feladata, hogy a gyermek ilyen irányú képességeit fejlessze. Pellion szerint manapság nagyon gyakran lehet látni, hogy egész kisgyermekek okostelefonnal, iPaddel játszanak, és általánosságban elmondható, hogy a gyerekek nagyon sok időt töltenek a számítógép előtt egyedül és csendben. Az élőszóban való kommunikáció eközben háttérbe szorul. Ilyen téren a szülőre hárul a felelősség, hogy megtanítsa a gyermekét szépen beszélni. A gyermek számára az lesz a természetes, ahogy a szülő kommunikál vele. Nem szabad sajnálni az időt arra, hogy kijavítsuk a gyermekünket, ha csúnyán, helytelenül beszél – szögezte le a szakember.

Fórumot kell teremteni az élőszóban történő kommunikációra. A televíziónézés, a digitális eszközök használata mind magányos tevékenységek. A gyermekeket helyzetbe kell hozni, ugyanis a fejlődésük kulcsa az, hogy mennyi idejük és lehetőségük van az élőszóban való kommunikációra. Látniuk kell, hogy hol vannak a határok, és erre szülői példamutatással lehet rávilágítani. A család minden tagjának tudatosnak, elkötelezettnek kell lennie, hogy legyenek közös vacsorák, beszélgetések ahelyett, hogy tévét néznek csendben minden este. „Ez egy kulcskérdése a jövőnek” – zárta szavait Pellion.

Az EY-nál nem tapasztalják azt, hogy az úgynevezett Facebook-generáció ne tudna megfelelően kommunikálni. Aki hozzájuk jelentkezik, eleve tisztában van azzal, hogy milyen alapvető követelmények vannak a cégnél. Az elmúlt években annyi változást tapasztaltak, hogy a fiatalok előszeretettel alkalmazzák a tegeződést, egy picit lazábbak. Debreczeni szerint azonban ez nem probléma. Ha bekerülnek a céghez, akkor egyébként is alkalmazkodnak a környezethez. A cégnek fel kell ismernie, hogy a generációk változnak, és meg kell találni a középutat a kommunikációban, azt, ami a fiataloknak is elfogadható és még a cégkultúrába is belefér – vélekedett a HR-igazgató.