Ők lehetnek az új választási bizottság tagjai

Az államfő megtette javaslatát a Nemzeti Választási Bizottság új tagjaira.

A köztársasági elnök a bemutatáson azt hangoztatta: a demokratikus társadalom alapvető érdeke, hogy olyan jól működő és tekintéllyel bíró testület jöjjön létre, amelynek tagjai méltók a beléjük vetett bizalomra, és akiket egyetlen cél vezérel: a választások törvényes lebonyolítása. Az államfő jelöltjei között van az OVB két korábbi tagja, Bozsóki Éva és Sasvári Róbert. Az NVB tagjának javasolta megválasztani továbbá a köztársasági elnök Tóta Áronné Zentai Ildikót, Patyi Andrást, Csenterics Ferencet, Boda Pált és Fábián Adriánt. Póttag lehet Bodnár Eszter, Lugossy-Sági Krisztina és Rádi Péter.

Felidézte, jövőre immár hetedik alkalommal tartanak Magyarországon szabad és demokratikus választásokat, és a 2014-es év rendkívül mozgalmas lesz, hiszen nemcsak országgyűlési és önkormányzati, hanem európai parlamenti választások is lesznek. Szavai szerint a megválasztandó bizottsági tagok így komoly feladatot vállalnak. Azt hangoztatta, a tagok legfontosabb feladata az lesz, hogy a választások törvényességét megkérdőjelezhetetlenül biztosítsák. Jelezte továbbá, a parlamenti frakcióknak lehetőségük van arra, hogy az NVB-be tagot delegáljanak, így várhatóan – öt frakcióval számolva – 12 fős lesz a testület. Arra is kitért, hogy a választások törvényességének biztosításában az NVB mellett a Kúriának és – új szereplőként – az Alkotmánybíróságnak is szerepe lesz.

Áder János elmondta, a jelöltek kiválasztásánál öt alapelvet határozott meg maga számára. Az első ezek között az, hogy a jelöltek között nagy gyakorlati, közigazgatási, választójogi tapasztalattal, illetve magas szintű jogelméleti vagy közjogi felkészültséggel rendelkező szakemberek egyaránt helyet kapjanak. Fontos elvnek nevezte azt is, hogy a testületben ne csak fővárosi, hanem a hivatásukat vidéken gyakorló szakemberek is méltó súllyal jelenjenek meg. Harmadik elve az volt, hogy a munkában a „nagyobb tapasztalatú nemzedékek képviselőinek bölcsessége és a fiatalabb jogászgenerációk innovatív szemlélete is ötvöződjön”. Negyedik elvként a folyamatosság és a megújulás értékeit említette, előbbivel arra utalt, hogy két OVB-tagot is jelölt. Ötödik elvként pedig a testület összetételében kifejezésre akarta juttatni a nők társadalmi szerepe iránti megbecsülést és tiszteletet, ezért jelölt négy nőt az NVB-be.

Az államfő a jelölteket külön is méltatta. Bozsóki Éváról azt mondta, a jelenlegi OVB tagjaként a kontinuitást és a nagy tapasztalaton nyugvó kiváló jogászi felkészültség értékeit képviseli, Tóta Áronné Zentai Ildikónak a megyei szintű közigazgatásban szerzett jártasságát értékelte, Bodnár Eszternek az alkotmányjog területén szerzett elméleti és oktatói gyakorlatát és a választások terén szerzett jártasságát, Lugossy-Sági Krisztinánál pedig egyebek mellett azt emelte ki, hogy részt vesz a Tisztességes Választásért Alapítvány munkájában.

Sasvári Róbertet, az OVB jelenlegi tagját átfogó jogalkalmazói tapasztalattal rendelkező jogásznak, Patyi Andrást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát szerteágazó tudású, a hazai és külföldi tudományos tevékenységet végző szakembernek mondta. Csenterics Ferenc, a Pest Megyei Ügyvédi Kamara elnökének több évtizedes ügyvédi gyakorlatát emelte ki, Boda Pálnál, a Somogy Megyei Területi Választási Bizottság elnökénél azt jelezte, hogy a jogász szakterülete a civilisztika, a magánjog tudománya. Fábián Adriánt, a Pécsi Tudományegyetem dékánhelyettesét, az intézmény tanszékvezető tanárát említve arról beszélt, négy könyve és csaknem száz publikációja jelent meg a közigazgatási jog tárgyköreiben. Rádi Péter ügyvédről pedig azt mondta, hogy a szakember korábban a IX. kerületi választási bizottság tagja volt, azt megelőzően a veresegyházi önkormányzat jogi bizottságának a munkáját segítette.

Ha az Országgyűlés támogatja az államfő által jelölt tagokat, akkor – a parlamenti eskütételük után – akár már hétfőn alakuló ülést tarthatnak, melyen megválasztják maguk közül a testület elnökét és elnökhelyettesét. A parlament által választott tagok mandátuma kilenc évre szól. Az Országgyűlés a jogász végzettségű tagokat kétharmados többséggel választja meg, ám ha ez két alkalommal nem sikerül, a harmadik körben már elég a jelen lévő képviselők egyszerű többsége.

Az államfő által jelölt tagok a parlament döntéséig nem nyilatkoznak. Az NVB megalakulásával az OVB tagjainak a mandátuma megszűnik. Az NVB-be a pártok által delegált tagoknak a mandátuma az országgyűlési választások kiírásáig szól. A pártdelegált tagok mandátuma ekkor – az államfői bejelentéssel – megszűnik, és csak a hét, Országgyűlés által választott tag dolgozhat tovább.

Az NVB létszáma a kampányidőszakban bővülhet majd ki újra az országos listát állítani tudó pártok, valamint az országos listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok delegáltjaival. Ez utóbbi változás a korábbi delegálási rendszerhez képest, és azt is jelenti, hogy akár mind a 13 nemzetiség tagot küldhet az NVB-be. A nemzetiségi megbízottak azonban csak az őket érintő ügyekben szavazhatnak. Az NVB-be az EP-választásra országos listát állító pártok is küldhetnek delegáltakat. A pártok által delegált tagok megbízatása a választási eredmény jogerős kihirdetésével ér majd véget, utána csak azok a pártok delegálhatnak tagot az NVB-be, amelyek az új Országgyűlésben frakciót tudtak alakítani.