Ők lehetnek az új választási bizottság tagjai

Az államfő megtette javaslatát a Nemzeti Választási Bizottság új tagjaira.

Az államfő a jelölteket külön is méltatta. Bozsóki Éváról azt mondta, a jelenlegi OVB tagjaként a kontinuitást és a nagy tapasztalaton nyugvó kiváló jogászi felkészültség értékeit képviseli, Tóta Áronné Zentai Ildikónak a megyei szintű közigazgatásban szerzett jártasságát értékelte, Bodnár Eszternek az alkotmányjog területén szerzett elméleti és oktatói gyakorlatát és a választások terén szerzett jártasságát, Lugossy-Sági Krisztinánál pedig egyebek mellett azt emelte ki, hogy részt vesz a Tisztességes Választásért Alapítvány munkájában.

Sasvári Róbertet, az OVB jelenlegi tagját átfogó jogalkalmazói tapasztalattal rendelkező jogásznak, Patyi Andrást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát szerteágazó tudású, a hazai és külföldi tudományos tevékenységet végző szakembernek mondta. Csenterics Ferenc, a Pest Megyei Ügyvédi Kamara elnökének több évtizedes ügyvédi gyakorlatát emelte ki, Boda Pálnál, a Somogy Megyei Területi Választási Bizottság elnökénél azt jelezte, hogy a jogász szakterülete a civilisztika, a magánjog tudománya. Fábián Adriánt, a Pécsi Tudományegyetem dékánhelyettesét, az intézmény tanszékvezető tanárát említve arról beszélt, négy könyve és csaknem száz publikációja jelent meg a közigazgatási jog tárgyköreiben. Rádi Péter ügyvédről pedig azt mondta, hogy a szakember korábban a IX. kerületi választási bizottság tagja volt, azt megelőzően a veresegyházi önkormányzat jogi bizottságának a munkáját segítette.

Ha az Országgyűlés támogatja az államfő által jelölt tagokat, akkor – a parlamenti eskütételük után – akár már hétfőn alakuló ülést tarthatnak, melyen megválasztják maguk közül a testület elnökét és elnökhelyettesét. A parlament által választott tagok mandátuma kilenc évre szól. Az Országgyűlés a jogász végzettségű tagokat kétharmados többséggel választja meg, ám ha ez két alkalommal nem sikerül, a harmadik körben már elég a jelen lévő képviselők egyszerű többsége.

Az államfő által jelölt tagok a parlament döntéséig nem nyilatkoznak. Az NVB megalakulásával az OVB tagjainak a mandátuma megszűnik. Az NVB-be a pártok által delegált tagoknak a mandátuma az országgyűlési választások kiírásáig szól. A pártdelegált tagok mandátuma ekkor – az államfői bejelentéssel – megszűnik, és csak a hét, Országgyűlés által választott tag dolgozhat tovább.

Az NVB létszáma a kampányidőszakban bővülhet majd ki újra az országos listát állítani tudó pártok, valamint az országos listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok delegáltjaival. Ez utóbbi változás a korábbi delegálási rendszerhez képest, és azt is jelenti, hogy akár mind a 13 nemzetiség tagot küldhet az NVB-be. A nemzetiségi megbízottak azonban csak az őket érintő ügyekben szavazhatnak. Az NVB-be az EP-választásra országos listát állító pártok is küldhetnek delegáltakat. A pártok által delegált tagok megbízatása a választási eredmény jogerős kihirdetésével ér majd véget, utána csak azok a pártok delegálhatnak tagot az NVB-be, amelyek az új Országgyűlésben frakciót tudtak alakítani.