Bana Tibor (Jobbik) az uniós források felhasználásáról szólva úgy értékelte, történt előrelépés ennek felgyorsítására, de igazi áttörés nem valósult meg. Egyes operatív programoknál magas forrásvesztés jellemző, és általában elmondható, hogy rossz hatékonysággal, és hosszú távon kevés eredményt mutató programokra költik a források jelentős részét – mondta.
Üdvözlendőnek tartotta, hogy a jövőbeni források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítanák, szerinte a hazai vállalkozások támogatására kellene összpontosítani, ez járulhat hozzá a gazdaság élénkítéséhez. A kutatás-fejlesztés területén elengedhetetlennek nevezte az érdemi előrelépést. 2014–2020 között ezen források nőni fognak, élni kell a lehetőséggel – szögezte le.
A fideszes Menczer Erzsébet arról beszélt, hogy kulturális és művészeti területen optimizmusra adhat okot a jövő évi büdzsé, több pénz jut majd a kulturális intézmények, rendezvények támogatására.
Az LMP-frakció tagja, Ertsey Katalin botrányosnak nevezte, hogy nincs tévéközvetítés az ország legfontosabb vitájáról. A költségvetés szerinte a választásokig fog élni, eddig is két hónapig éltek a kormány büdzséi. Utalva a zárolásokra, megjegyezte: az elmúlt évben 2000 milliárddal rövidítették meg az embereket.
Habis László szerint pozitív irányú elmozdulást jelent az önkormányzatok feladatfinanszírozásában a jövő évi költségvetés, amit támogathatónak tart. A KDNP-s politikus felidézte az önkormányzatok adósságkonszolidációját és azt mondta: ez igen jelentősen befolyásolja a gazdálkodásukat.
Az igazságosság azt követeli, hogy az ebben részt nem vett települések is jussanak pluszforráshoz. Az elkülönített 10 milliárd forint fontos kistelepülési fejlesztésekhez nyújthat majd segítséget – rögzítette.
Kovács Tibor (MSZP) szerint hazugság, hogy a jövő évi büdzsé a rezsicsökkentés költségvetése. Azt kérte a kormánypárti politikusoktól, mutassanak be egy sort a törvényjavaslatban, ami erre vonatkozna. Megjegyezte, még a tartalékok között sincs erre elkülönített forrás.
Elmondta, Borsod megyében egyes vízszolgáltatók fizetésképtelenné váltak, és ha további rezsicsökkentés lesz, akkor csak úgy tudnak működni ezek a cégek, ha jelentős tőkeinjekciót kapnak az adófizetők pénzéből.
Az ellenzéki képviselő cáfolta azt a kormánypárti állítást, miszerint Magyarország jobban teljesít, mivel szerinte a gazdaság teljesítőképessége a 2005–2006-os szinten van, a forint árfolyama 2010-hez képest 20 százalékkal rosszabb. A politikus szerint miközben a kormánypártok azzal dicsekszenek, hogy megszüntették a 2,5 százalékos IMF-hitelt, 5 százalékosat vettek fel ahelyett.
