Gyurcsány és Bajnai együtt követik Ron Werber ukázait

Bajnai után Gyurcsány is beszállt abba az agresszív kampányba, amely szerint a Fidesz választási csalásra készül.

Igencsak sokatmondó, hogy Gyurcsány Ferenc a róla könyvet író Debreczeni Józsefnek azt állította: mind a „23 millió román” szlogent, mind a „köteles beszédet” az ő javaslatára, a pártelnök, Kovács László hosszú unszolása után emelték be a kampányba. Gyurcsány ennek a két akciónak tulajdonította az MSZP 2002-es sikerét. Abban a politikai elemzők is egyetértenek, hogy a választók tudatos félrevezetése valóban hozzájárult a szocialista győzelemhez. Mint ahogy abban is, hogy a választásokat számos csalásra utaló történés övezte, ám ennek ellenére az új baloldali összetételű Országgyűlés nem járult hozzá a szavazatok újraszámlálásához. A voksokat megsemmisítették.

Az elmúlt évekből egyébként bőven találni példát arra is, amikor a rendszeresen csalással riogató baloldal megsértette a kampánycsendet, a Legfelsőbb Bíróság (LB) határozatainak egy része kimondottan a most riogató Gyurcsány Ferenccel állt összefüggésben. Ilyen volt például, amikor a 2006-os választások második fordulójának napján magánszemélyek kaptak telefonüzenetet, amelyben Gyurcsány a választáson való részvételre buzdított. Ugyancsak a kampánycsend sérült azzal, hogy ugyanezeken a napokon egy MSZP-s SMS-t küldtek el többeknek is a következő szöveggel: „Húzzunk bele! Szavazzunk ma az MSZP jelöltjére. Magyarországért, a második Gyurcsány-kormányért. Add tovább!” Szintén a Legfelsőbb Bíróság mondta ki, hogy az MSZP azzal is megsértette a kampánycsendet, hogy ugyanezen voksolás első fordulóját megelőző napon regisztrált felhasználóinak kampánytartalmú hírlevelet küldött.

Az európai parlamenti választások sem maradhattak ki. Az LB kampánycsendsértőnek találta, hogy a voksolás napján Kovács László egykori MSZP-elnök, későbbi uniós biztos szerepelt az MTV egyik műsorában. Találni a sorba illő eseteket időközi választásokon is. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2003. október végén hozott egy szavazásmegsemmisítő döntést, miután Czinke Béláné (aki kijárta a szocialista kampánykurzust) a demecseri polgármester-választáson gépkocsival az urnáig szállította a szavazópolgárokat, és így kampánycsendsértést követett el. Néhány hónappal később Kabán is meg kellett ismételni a voksolást, mert az első alkalommal az MTV regionális híradója sugárzott egy Kuncze Gábor SZDSZ-elnököt és Szili Katalin MSZP-s politikust is felvonultató műsort. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság szerint mivel a polgármester-választáson a később győztes baloldali polgármester 33 szavazattal kapott többet, mint a második helyezett, e kevés számú választót igenis befolyásolhatta a híradó.

Emlékezetes, 2006-ban egy szocialista politikus leplezte le a Hír Televízió Célpont című műsorában, milyen módszerrel csalt az MSZP a 2002-es országgyűlési választásokon. Bácsics Gyula, aki a Pest megyei Nagykátán a választási bizottság szocialista alelnöke volt, elárulta: Ron Werber magyarázta el, hogyan lehet a láncszavazást úgy kivitelezni, hogy ne legyen feltűnő. A csalás lényege: a láncban az első szavazó bemegy a szavazókörbe, fölveszi a lepecsételt szavazólapot, majd a fülkében elrakja, és csak egy üres borítékot dob az urnába. A lepecsételt üres szavazólapot pedig elviszi magával az MSZP által berendezett központba, ahol beikszelik rajta a szocialista pártot, illetve jelöltjét. A következő lefizetett szavazó ezt a már kitöltött szavazólapot viszi magával a szavazókörbe, ezt teszi be a borítékba, amelyet az urnába dob, majd a kapott lepecsételt üres szavazólapot megint csak kicsempészi. – A szavazópolgár „addig nem kapta meg a pénzét, amíg az üres cédulát nem hozta vissza” – magyarázta Bácsics. Hozzátette: az így lefizetett választópolgárokat vendégül látták, etették, itatták, és csak a szavazás végén engedték haza. Bácsics Gyula azt is elárulta: az ilyen „baloldali” szavazóknak általában kétezer forintot szoktak adni a szocialisták. Az MSZP tagadta a vádat.