1956-ban nem lehetett tovább tűrni, mert nem volt mire várni, mindenki érezte, hogy nincs tovább. „Dicsőség a hősöknek!” – mondta a kormányfő. Szavai szerint október 23-án az egész szabad világ kalapot emel és meghajtja fejét Magyarország és a magyarok előtt, akik nyílt harcot indítottak a kommunista rendszer ellen, amely akkoriban félelemben tartotta az egész szabad világot. A magyar szabadságharcosok felfedték a világ előtt, hogy a kommunizmus ki- és megjavíthatatlan – jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a kiállás, a bátorság és a nagyság dicsőségét hagyták örökül 1956 hősei.
Orbán Viktor azt mondta, ’56 hősei szépek, bátrak és fiatalok voltak, mégis odaadták az életüket a mi szabadságunkért. A sok fiatal, akit meggyilkoltak, bebörtönöztek, menekülésre kényszerítettek, értünk és talán helyettünk halt meg, került börtönbe, kényszerült emigrációba – fogalmazott, hozzátéve: lemondtak a világról a világért, az emberekről az emberekért, az életről az életért. Magyarországon azt köszönhetjük a hősöknek, hogy a magyar történelem legsötétebb korszakában, a szovjet megszállás alatt megőrizhettük a tartásunkat és felemelhettük a fejünket, mert ha titokban is, de volt mire büszkének lennünk – hangoztatta a kormányfő. Hozzátette: a hősök győztek, ha meghaltak is, mert elérték, hogy utódaikra a diktatúra nyomasztó sötétsége helyett a kiállás, a bátorság és nagyság dicsőségét hagyták örökül.
A szabadság értelme nem pusztán az – folytatta –, hogy nincsenek itt a szovjetek és Magyarország nem a KGST foglya. A szabadság értelme az, hogy „felszabadíthatjuk és felszabadítjuk a saját életünket” – idézte József Attilát. „Mi rendezzük be, mi döntünk róla önállóan, mások beleszólása nélkül és a saját felelősségünkre” – mondta.
Ezzel összefüggésben felidézte a 2010 óta hozott kormányzati intézkedéseket, amelyek szavai szerint olyan döntések voltak, amelyekhez senkitől sem kértek engedélyt, sem jóváhagyást, sőt a fél világ ellenére hozták meg őket.
Így lett az országnak saját, a magyar és európai keresztény kultúra talapzatán álló alkotmánya, „a nemzet határokon átívelő újraegyesítésével világnemzet lettünk”, döntés született arról is, hogy a magyarok nem élnek tovább a nemzetközi pénzügyi alapok foglyaiként, a közös teherből pedig többet kell viselniük a bankoknak, nemzetközi cégeknek – sorolta.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a volt kommunisták mindig készen állnak arra, hogy Magyarországot átadják a gyarmatosítóknak. Már a rendszerváltás idején is szervezkedtek a külső erőkkel, hogy átjátsszák nekik az ország vagyonát és erőforrásait – tette hozzá, majd a portugál zöldpárti európai parlamenti képviselőre, Rui Tavaresre – a magyarországi alapjogokról szóló uniós jelentés szerzőjére – utalva úgy fogalmazott: „a pufajkát öltönyre, a tovarist Tavaresre cserélték”.
Orbán Viktor arra figyelmeztetett: a magyar szabadságnak nemcsak hősei voltak, hanem árulói is. „Az összes forradalmunkat külföldről verték le”, és mindig voltak olyanok, „muszkavezetők, pufajkások és vörösbárók”, akik segítették a külső ellenséget – hangsúlyozta. Azután 2006-ban ezen a napon „puskákkal vadásztak ránk a pesti utcán”, és lovasrohamot vezényeltek, ami azért történhetett meg, mert azok kezében volt a kormányzati hatalom, akik gátlás nélkül felhasználták a fegyveres erőket saját népük ellen, mondta a miniszterelnök, aki szerint „ma ismét közénk lövetnének, jó esetben gumilövedékkel, és megint ránk vezényelnék az állam erőszakszervezeteit”.
A miniszterelnök szerint Magyarország közeledik a valódi felszabadulás és a mindennapi szabadság felé. Orbán Viktor ünnepi beszédében azt mondta, kormánya a magyarok és a magyar szabadság érdekében hozott döntéseket; vitákat és összetűzéseket vállaltak, és sorra megnyerték őket. Közeledünk a valódi felszabadulás, a mindennapi szabadságunk felé – fogalmazott a kormányfő.
Orbán Viktor nyomatékosította, a jelenlegi kormánytöbbség és támogatói nem dugják homokba a fejüket, hiszen „látjuk, hogy megint szervezkednek, fenekednek, hamisítanak, és megint idegenekkel szövetkeznek”. A kabinet le fogja leplezni az összes hazugságot, hamisítást és az újabb trükkök százait – jelentette ki, majd köszönetet mondott a Békemenetnek – amelynek résztvevői a mostani nemzeti ünnepen is felvonultak – a „gyarmatosítási kísérlet” visszaveréséért.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy nem elég jól kormányozni, nem elég kiszabadulni a hitelezők szorításából, nem elég az eredmények hosszú sora, és nem elég semmilyen biztató felmérés sem. „Nem hihetitek, hogy a kormányotok nélkületek és helyettetek megnyeri a küzdelmet, nem hagyhatjátok a munkát egyszerűen a kormányra vagy a pártokra” – fordult hallgatóságához, jelezve nekik, hogy az alkotmány, a munkahelyek, a nyugdíjak, a fizetések és a rezsicsökkentés, vagyis a mindennapi élet szabadságának megvédéséhez személyesen kell részt venniük a küzdelemben. „Szerveződjetek, jelentkezzetek és csatlakozzatok!” – biztatta őket.
Lassan és biztosan be kell indítani a gépezetet – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a jövő év tavaszán esedékes parlamenti választásra utalva. „Nincs okunk kapkodni, de lassan és biztosan be kell indítanunk a gépezetünket, hadrendbe kell állítani csapatainkat, éppen úgy, ahogyan 2010-ben tettük. Készülődjetek, most befejezhetjük azt, amit ’56-ban elkezdtünk” – buzdította a Hősök terén összegyűlt hallgatóságát a kormányfő. Szavai szerint nincs középút: „vagy felszabadítjuk magunkat, vagy nem leszünk szabadok”. Aki nem a szabadságot választja a saját erejéből, annak a szolgaság lesz a végzete. „Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!” – zárta beszédét a szokásos fordulattal Orbán Viktor.
