Vörösiszap-katasztrófa: máig a lelkekben él

A katasztrófa okozta traumát máig nem sikerült teljesen feldolgozniuk az embereknek – vélik az érintett települések polgármesterei.

2013. 10. 04. 3:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Három évvel ezelőtt történt Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófája, amikor Kolontár községnél átszakadt a Mal Zrt., az ajkai timföldgyár X-es zagytározójának gátja. A kiömlő több mint egymillió köbméternyi víz és mérgező vörösiszap elegye elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. A katasztrófában tíz kolontári lakos vesztette életét, 123 ember pedig súlyos égési sérüléseket szenvedett az erősen lúgos, maró hatású anyagtól. A folyékony vörösiszap mintegy ezerhektárnyi földterületet is megmérgezett. Kolontáron, Devecserben és Somlóvásárhelyen több mint 300 ház vált lakhatatlanná, a többségüket le kellett bontani. A ingó és ingatlan vagyonban keletkezett lakossági kár csaknem egymilliárd forintot tett ki.

A legnagyobb trauma az időseket érte, és nemcsak azokat, akik veszteséget szenvedtek el – mondta Devecser polgármestere, Toldi Tamás (Fidesz–KDNP) az MTI-nek. A várost az is érzékenyen érintette, hogy a katasztrófa után több száz, többségében szakképzett ember hagyta el Devecsert – tette hozzá. A polgármester véleménye szerint a kormány példát mutatott, hogy miként kell egy katasztrófát kezelni. Mindenki, aki vállalta a feltételeket, részesült a kárenyhítésből, új otthonhoz jutott, és elveszett javait is pótolhatta – mondta.

A kormány a károsultak támogatására létrehozta a Magyar Kármentő Alapot, az ebben összegyűlt több mint kétmilliárd forintot Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely fejlesztésére, új munkahelyek teremtésére és a lakókörnyezet élhetőbbé tételére fordították, fordítják. Az otthonukat elveszítő emberek új vagy használt lakás vásárlásáról dönthettek, Kolontáron és Devecserben több mint százlakásos lakópark épült. Toldi Tamás szerint jó döntésnek bizonyult, hogy a kármentő alapban összegyűlt pénzt nem segélyekre, hanem fejlesztésekre fordították, mintegy 1,4 milliárd forintot költhettek a város fejlesztésére.

A kormány összesen 38 milliárd forintot fordított a katasztrófa utáni helyreállításra, újjáépítésre és a környezeti károk elhárítására, a társadalmi összefogásnak köszönhetően a térségben élők további segítséget is kaptak. Az ipari katasztrófa tanulságai közül Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője kiemelte, hogy a mentés után a hangsúly a megelőzésre került, újjászervezték a polgári védelmet.

Toldi kiemelte továbbá: büszkék rá, hogy idén Devecser visszakapta járási székhely státuszát, több hivatal „visszaköltözik” a városba, és idén szeptembertől szakképző iskolát indíthattak. Sokat jelent a város fejődésében, hogy megkapták a szabad vállalkozói zóna besorolást, így azok a cégek, amelyek a vasút és a 8-as út mellett kialakított 30 hektáros vállalkozói területre települnek, több kedvezményt kapnak. A tragédiát ennek ellenére nem felejtették el a devecseriek, a mai napig nem dolgozták fel teljesen, pedig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egy pszichológusa is segíti őket ebben – foglalta össze Toldi Tamás.

Sajátos időszámítás van a térségben, iszap előtti és utáni korszakokról beszélnek – mondta el korábban a Lánchíd Rádiónak az adó „alkalmi helyszíni tudósítója”, Soháné Csóka Zita. Elmondása szerint még mindig jönnek látogatók az iszap sújtotta vidékre, meggyőződése szerint sokan olyanok tettek ismét látogatást, akik részt vettek a mentésben, és most azt néznék, hogy hol tart az újjáépítés. „Kolontár nagyon megszépült, az a rész ahol az iszap pusztított, most zöldül, a természet megsegített minket” – fogalmazott Soháné, aki a sérültekről úgy fogalmazott: a nyomok megmaradtak, mivel sokan nem tudták, hogy mivel jár belelépni a vörösiszapba.

Marton László (Fidesz–KDNP), Somlóvásárhely polgármestere az MTI-nek azt mondta: mivel a településen nem volt haláleset, az emberek könnyebben feldolgozták a tragédiát. A kármentő alap segítségével szerették volna megvalósítani a szennyvízberuházást, ez nem sikerült, de felújíthatták az iskola sportpályáját, utcákat, az iskola épületét és a múzeum tetőszerkezetét, így a polgármester elégedett a településre juttatott fejlesztési forrásokkal.

Tili Károly, Kolontár független polgármestere az újjáépítést felelevenítve elmondta: a kárenyhítés és a lakhatás biztosítása után a település helyreállítása következett, az infrastruktúra javítása. Elkészült a település szennyvízcsatorna-beruházása, ami sokat jelent egy ekkora falunak. Folyamatban van – Devecserrel konzorciumban – az egész Kolontárt érintő belvíz-elvezetési projekt megvalósítása. Véleménye szerint Kolontáron mindenki másképp éli meg a katasztrófát: aki elveszítette hozzátartozóját, ezzel soha nem tud megbékélni, akinek anyagi kára volt, valamivel könnyebben birkózik meg a történtekkel. Az új lakóparkban a beköltözők nagy része belakta házát, de akad, aki nem teljesen elégedett, hiszen az évtizedek alatt kialakított és megszokott környezetet nem lehet visszaadni az új otthonnal – mondta a polgármester. A vörösiszap-katasztrófa ügyében folyamatban lévő büntetőperről azt mondta: az embereknek megnyugvást hozna, ha kiderülne, ki a felelős a tragédiáért.

 

Mentésre irányuló intézkedést a vádlottak egyike sem tett, és elmulasztották a segítségnyújtást is. Az ügyész valamennyi vádlottra végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását kérte. A per 2012. szeptember 24. óta zajlik vádlottak, szakértők, zöldhatósági ellenőrök, polgármesterek, tanúk meghallgatásával. 2013. március 21-22-én helyszíni tárgyalást is tartottak a gyártelepen. Idén a következő, további tanúkat meghallgató tárgyalás október 14. és 18. között lesz. Ma már a veszélyes anyagok szállítására és a veszélyes üzemekre is új jogszabályok vonatkoznak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.