Három évvel ezelőtt történt Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófája, amikor Kolontár községnél átszakadt a Mal Zrt., az ajkai timföldgyár X-es zagytározójának gátja. A kiömlő több mint egymillió köbméternyi víz és mérgező vörösiszap elegye elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. A katasztrófában tíz kolontári lakos vesztette életét, 123 ember pedig súlyos égési sérüléseket szenvedett az erősen lúgos, maró hatású anyagtól. A folyékony vörösiszap mintegy ezerhektárnyi földterületet is megmérgezett. Kolontáron, Devecserben és Somlóvásárhelyen több mint 300 ház vált lakhatatlanná, a többségüket le kellett bontani. A ingó és ingatlan vagyonban keletkezett lakossági kár csaknem egymilliárd forintot tett ki.
A legnagyobb trauma az időseket érte, és nemcsak azokat, akik veszteséget szenvedtek el – mondta Devecser polgármestere, Toldi Tamás (Fidesz–KDNP) az MTI-nek. A várost az is érzékenyen érintette, hogy a katasztrófa után több száz, többségében szakképzett ember hagyta el Devecsert – tette hozzá. A polgármester véleménye szerint a kormány példát mutatott, hogy miként kell egy katasztrófát kezelni. Mindenki, aki vállalta a feltételeket, részesült a kárenyhítésből, új otthonhoz jutott, és elveszett javait is pótolhatta – mondta.
A kormány a károsultak támogatására létrehozta a Magyar Kármentő Alapot, az ebben összegyűlt több mint kétmilliárd forintot Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely fejlesztésére, új munkahelyek teremtésére és a lakókörnyezet élhetőbbé tételére fordították, fordítják. Az otthonukat elveszítő emberek új vagy használt lakás vásárlásáról dönthettek, Kolontáron és Devecserben több mint százlakásos lakópark épült. Toldi Tamás szerint jó döntésnek bizonyult, hogy a kármentő alapban összegyűlt pénzt nem segélyekre, hanem fejlesztésekre fordították, mintegy 1,4 milliárd forintot költhettek a város fejlesztésére.
A kormány összesen 38 milliárd forintot fordított a katasztrófa utáni helyreállításra, újjáépítésre és a környezeti károk elhárítására, a társadalmi összefogásnak köszönhetően a térségben élők további segítséget is kaptak. Az ipari katasztrófa tanulságai közül Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője kiemelte, hogy a mentés után a hangsúly a megelőzésre került, újjászervezték a polgári védelmet.
Toldi kiemelte továbbá: büszkék rá, hogy idén Devecser visszakapta járási székhely státuszát, több hivatal „visszaköltözik” a városba, és idén szeptembertől szakképző iskolát indíthattak. Sokat jelent a város fejődésében, hogy megkapták a szabad vállalkozói zóna besorolást, így azok a cégek, amelyek a vasút és a 8-as út mellett kialakított 30 hektáros vállalkozói területre települnek, több kedvezményt kapnak. A tragédiát ennek ellenére nem felejtették el a devecseriek, a mai napig nem dolgozták fel teljesen, pedig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egy pszichológusa is segíti őket ebben – foglalta össze Toldi Tamás.