Vörösiszap-katasztrófa: máig a lelkekben él

A katasztrófa okozta traumát máig nem sikerült teljesen feldolgozniuk az embereknek – vélik az érintett települések polgármesterei.

Három évvel ezelőtt történt Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófája, amikor Kolontár községnél átszakadt a Mal Zrt., az ajkai timföldgyár X-es zagytározójának gátja. A kiömlő több mint egymillió köbméternyi víz és mérgező vörösiszap elegye elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. A katasztrófában tíz kolontári lakos vesztette életét, 123 ember pedig súlyos égési sérüléseket szenvedett az erősen lúgos, maró hatású anyagtól. A folyékony vörösiszap mintegy ezerhektárnyi földterületet is megmérgezett. Kolontáron, Devecserben és Somlóvásárhelyen több mint 300 ház vált lakhatatlanná, a többségüket le kellett bontani. A ingó és ingatlan vagyonban keletkezett lakossági kár csaknem egymilliárd forintot tett ki.

A legnagyobb trauma az időseket érte, és nemcsak azokat, akik veszteséget szenvedtek el – mondta Devecser polgármestere, Toldi Tamás (Fidesz–KDNP) az MTI-nek. A várost az is érzékenyen érintette, hogy a katasztrófa után több száz, többségében szakképzett ember hagyta el Devecsert – tette hozzá. A polgármester véleménye szerint a kormány példát mutatott, hogy miként kell egy katasztrófát kezelni. Mindenki, aki vállalta a feltételeket, részesült a kárenyhítésből, új otthonhoz jutott, és elveszett javait is pótolhatta – mondta.

A kormány a károsultak támogatására létrehozta a Magyar Kármentő Alapot, az ebben összegyűlt több mint kétmilliárd forintot Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely fejlesztésére, új munkahelyek teremtésére és a lakókörnyezet élhetőbbé tételére fordították, fordítják. Az otthonukat elveszítő emberek új vagy használt lakás vásárlásáról dönthettek, Kolontáron és Devecserben több mint százlakásos lakópark épült. Toldi Tamás szerint jó döntésnek bizonyult, hogy a kármentő alapban összegyűlt pénzt nem segélyekre, hanem fejlesztésekre fordították, mintegy 1,4 milliárd forintot költhettek a város fejlesztésére.

A kormány összesen 38 milliárd forintot fordított a katasztrófa utáni helyreállításra, újjáépítésre és a környezeti károk elhárítására, a társadalmi összefogásnak köszönhetően a térségben élők további segítséget is kaptak. Az ipari katasztrófa tanulságai közül Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője kiemelte, hogy a mentés után a hangsúly a megelőzésre került, újjászervezték a polgári védelmet.

Toldi kiemelte továbbá: büszkék rá, hogy idén Devecser visszakapta járási székhely státuszát, több hivatal „visszaköltözik” a városba, és idén szeptembertől szakképző iskolát indíthattak. Sokat jelent a város fejődésében, hogy megkapták a szabad vállalkozói zóna besorolást, így azok a cégek, amelyek a vasút és a 8-as út mellett kialakított 30 hektáros vállalkozói területre települnek, több kedvezményt kapnak. A tragédiát ennek ellenére nem felejtették el a devecseriek, a mai napig nem dolgozták fel teljesen, pedig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egy pszichológusa is segíti őket ebben – foglalta össze Toldi Tamás.

Sajátos időszámítás van a térségben, iszap előtti és utáni korszakokról beszélnek – mondta el korábban a Lánchíd Rádiónak az adó „alkalmi helyszíni tudósítója”, Soháné Csóka Zita. Elmondása szerint még mindig jönnek látogatók az iszap sújtotta vidékre, meggyőződése szerint sokan olyanok tettek ismét látogatást, akik részt vettek a mentésben, és most azt néznék, hogy hol tart az újjáépítés. „Kolontár nagyon megszépült, az a rész ahol az iszap pusztított, most zöldül, a természet megsegített minket” – fogalmazott Soháné, aki a sérültekről úgy fogalmazott: a nyomok megmaradtak, mivel sokan nem tudták, hogy mivel jár belelépni a vörösiszapba.

Marton László (Fidesz–KDNP), Somlóvásárhely polgármestere az MTI-nek azt mondta: mivel a településen nem volt haláleset, az emberek könnyebben feldolgozták a tragédiát. A kármentő alap segítségével szerették volna megvalósítani a szennyvízberuházást, ez nem sikerült, de felújíthatták az iskola sportpályáját, utcákat, az iskola épületét és a múzeum tetőszerkezetét, így a polgármester elégedett a településre juttatott fejlesztési forrásokkal.

Tili Károly, Kolontár független polgármestere az újjáépítést felelevenítve elmondta: a kárenyhítés és a lakhatás biztosítása után a település helyreállítása következett, az infrastruktúra javítása. Elkészült a település szennyvízcsatorna-beruházása, ami sokat jelent egy ekkora falunak. Folyamatban van – Devecserrel konzorciumban – az egész Kolontárt érintő belvíz-elvezetési projekt megvalósítása. Véleménye szerint Kolontáron mindenki másképp éli meg a katasztrófát: aki elveszítette hozzátartozóját, ezzel soha nem tud megbékélni, akinek anyagi kára volt, valamivel könnyebben birkózik meg a történtekkel. Az új lakóparkban a beköltözők nagy része belakta házát, de akad, aki nem teljesen elégedett, hiszen az évtizedek alatt kialakított és megszokott környezetet nem lehet visszaadni az új otthonnal – mondta a polgármester. A vörösiszap-katasztrófa ügyében folyamatban lévő büntetőperről azt mondta: az embereknek megnyugvást hozna, ha kiderülne, ki a felelős a tragédiáért.

Mentésre irányuló intézkedést a vádlottak egyike sem tett, és elmulasztották a segítségnyújtást is. Az ügyész valamennyi vádlottra végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását kérte. A per 2012. szeptember 24. óta zajlik vádlottak, szakértők, zöldhatósági ellenőrök, polgármesterek, tanúk meghallgatásával. 2013. március 21-22-én helyszíni tárgyalást is tartottak a gyártelepen. Idén a következő, további tanúkat meghallgató tárgyalás október 14. és 18. között lesz. Ma már a veszélyes anyagok szállítására és a veszélyes üzemekre is új jogszabályok vonatkoznak.