A rettegés régóta kedvelt témája a balliberális oldalnak, sokszor elég egy kontextusából kiragadott mondat, egy félreértett cikk, és máris indul az elhatárolódás, az aláírásgyűjtés, vagy a sajtókampány. Ma már azonban egészen mást vált ki a demokratákból a félelem: testőröket fogadnak fel, akik aztán operatőröket löknek odébb.
Bajnai Gordont a sukorói kaszinóberuházás meghiúsulása miatt indított kártérítési perről kérdezte volna az Együtt–PM Szövetség rendezvénye után a Hír TV, amikor a volt miniszterelnök testőre előbb odébb lökte az egyik csatorna operatőrét, majd letakarta a Hír Televízió kameráját. A szövetség társelnöke mindezt azzal magyarázta, hogy állandó megfélemlített légkörben csinálják a kampányt. Szervezett és agresszív tüntetőkről beszélt és a bajai kampány megfélemlítő módszereiről, és szerinte mindez olyan kontextust eredményez, hogy védelemre szorulnak.
Korábban nem kellett ehhez semmilyen kampány, vagy tüntető, maga az Együtt–PM Szövetség elnöke, Bajnai minden ilyesmi nélkül is olyanokat nyilatkozott hogy „reménytelenség, létbizonytalanság és félelem; ez a három dolog jellemzi ma Magyarországot”. A Demokratikus Koalíció egy ózdi, takarékosságból meghozott vízkorlátozásról intézkedés kapcsán kezdett el színtiszta rasszizmusról, az embertelenség csimborasszójáról beszélni.
Mesterházy Attila pedig nemzetbiztonsági kockázatról beszélt annak kapcsán még 2010-ben, hogy a Jobbik kaphatja meg a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztját. Igaz, korábban ő maga jelentette be, hogy lemondanak erről az elnöki posztjáról és átengedik a Jobbiknak, cserébe a szocialisták kérik a költségvetési bizottság vezetését. Ha pedig külföldre mennek a liberális értelmiségiek, akkor arra hivatkozva állítanak valótlanságot Magyarországról, hogy odahaza nem mondhatják el az igazat, mert félnek.
