A javaslat emellett lehetővé tenné, hogy a diktatúrában megfigyeltek nyilvánosságra hozzák az általuk megismert adatokat, így az őket megfigyelő és velük foglalkozó titkosszolgálati személyek nevét. Az iratokból csak más megfigyeltek, illetve a rendszer működtetői közé nem tartozó harmadik személyek adatait kellene kitakarniuk. Szintén lehetővé válik, hogy a hivatásos titkosszolgálati alkalmazottak, hálózati személyek, operatív kapcsolatok hozzátartozói megismerjék hozzátartozójuk szerepét a titkosszolgálat működésében.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a törvényjavaslat célja megfordítani azt az állapotot, hogy a jogszabályok a rezsim áldozataival szemben az ügynökök irányítóinak nyújtanak védelmet.
A tárca közleménye szerint a bizottság létrehozásával 23 év után lehetővé válik a múlt mélyreható feltárása és a kommunista rendszer hatalmi működésének megismerése, fény derülhet a rendszert működtető pártállami vezetők tevékenységére. Ismertetésük szerint Magyarország az utolsó a volt kommunista országok közül, amely hasonló bizottságot vagy intézetet állít fel.
A Nemzeti Emlékezet Bizottságának létrehozásáról az alaptörvény is rendelkezik, létrehozásáról pedig már 2012 tavaszán tárgyalt a Fidesz és a KDNP frakciója. A képviselőcsoport akkor arra kérte fel a kormányt, hogy május 15-éig dolgozza ki a bizottság felállításához szükséges szabályokat.
