Székházostrom: Gyurcsány felhívta a főrendőrt

Az országos főkapitány volt általános helyettese telefonon jelentett Gyurcsánynak. Szilvásytól kapta a számot.

MNO
2013. 11. 14. 18:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tábornok elmondta, hogy meglepődött, amikor felhívta őt Gyurcsány Ferenc az ostrom napján este 10 óra körül, az idő tájt, amikor a Kossuth téri tüntetők átvonultak a tévészékházhoz. A miniszterelnök azt kérdezte, hogy mi történt a Szabadság téren, mit tett a rendőrség, meg tudják-e védeni a székházat.

Majd a tanú szerint egy utasításként is felfogható kérést intézett hozzá telefonon a miniszterelnök, amely szerint minden törvényes eszközzel védjék meg a székházat, konszolidálják a helyzetet. Továbbá azt a kérést, illetve utasítást fogalmazta meg, hogy a főkapitány-helyettes tegyen jelentést neki az ott zajló eseményekről. Szabadfi Árpád akkor még a helyszínen tartózkodóktól, a parancsnokoktól kapott információk alapján azt közölte a miniszterelnökkel, hogy meg tudják védeni a Szabadság téri épületet.

Az országos főkapitány volt helyettese elmondta azt is, hogy ezután Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő minisztertől megkapta a kormányfő telefonszámát. A tanú megjegyezte, hogy ezen a telefonhíváson is meglepődött, hiszen nem szokták miniszterek keresni. A bíró felvetette: miért kereste a miniszter az országos főkapitány helyettesét, hiszen az ORFK nem volt alárendelve a titkosszolgálatoknak, mire Szabadfi Árpád úgy reagált: akár kérés volt, akár utasítás, a tartalma mindenképpen az volt, hogy fel kell hívni a miniszterelnököt.

Ismert, a Demokratikus Koalíció a távirati irodát azzal gyanúsította szerdán, hogy félreértelmezte vagy meghamisította Kondorosi Ferenc a Fővárosi Törvényszéken tett tanúvallomásában elhangzottakat. A tudósítás szerint a volt rendészeti államtitkár elismerte, hogy Gyurcsány közvetlenül beszélt a rendőri vezetőkkel. Az M1 csütörtök esti Híradójában bemutatta a bírósági felvételeket.

A tanú hozzátette: amikor Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitány jelentette neki, hogy bejutottak a székházba a demonstrálók, ezt telefonon jelentette Gyurcsány Ferencnek. Jelezte azt is, hogy az elsődleges információk szerint a beszivárgó füst miatt hagyták el a székházat a rendőrök.

A volt országos rendőrfőkapitány-helyettes elmondta azt is, hogy a miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetésekről próbálta tájékoztatni miniszterét, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium élén álló Petrétei Józsefet, ám az éjszakai órákban őt nem sikerült elérnie. Védői kérdésre a tanú elmondta, hogy a miniszterelnöki telefonokban nem érzett semmi kivetnivalót, például hatáskörtúllépést.

Szabadfi Árpád szerint 2006. szeptember 17-én a Kossuth téren a létszámhelyzet még lehetővé tette volna az oszlatást, de az erőszaknak még semmi jelét nem lehetett tapasztalni, a tömeg csak jelszavakat skandált. A minisztérium szóbeli állásfoglalása pedig az volt, hogy választási gyűlés van a Parlamentnél, amit csak akkor szabad feloszlatni, ha erőszakos. Elvárás ugyanis, hogy a rendőrség választási időszakban ne legyen főszereplő.

A tanú elmondta: a megyei főkapitányok jelentéséből érződött, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése nyomán vidéken is lehet számítani demonstrációkra.

Arra az ügyészi kérdésre, hogy tapasztaltak-e szervezettséget a tévészékházat ostromlóknál, Szabadfi Árpád úgy reagált: akkor nem volt ilyen információ. Mire a bíró felvetette, hogy helyszíni beszámolók szerint a téren mintegy varázsütésre megjelent egy érdekes csapat, amely nyomban a rendőrökre támadt, egy abból az időszakból ismert SMS pedig első világháborús versből idézett: „ne lőj, fiam, mert én is ott leszek”.

A volt főkapitány-helyettes elmondta: nem kapott előzetes információkat arról, hogy mi várható. Később pedig sok fals, illetve ellenőrizetlen információ volt, például, hogy bizonyos körök Budapest körbezárását tervezik.

A tárgyalássorozaton korábban már több tanú is beszámolt arról, hogy a titkosszolgálatoktól semmiféle használható információt, előrejelzést, figyelmeztetést nem kaptak a tévészékház ostroma előtt arról, hogy a fővárosban jelentős erőszakos események várhatók.

Szabadfi elmondta, hogy szeptember 18-án, a székház ostrománál a helyszínen lévő parancsnokok felvetették a lovas egység bevetésének lehetőségét. A volt főkapitány-helyettes azonban ezt – mint mondta – nem engedélyezte, miután az egység parancsnoka jelezte neki, hogy azon az alacsony kerítésekkel tagolt helyszínen ez a bevetés nagyon sérülésveszélyes lenne a lovas rendőrök és a demonstrálok szempontjából egyaránt. Ugyanakkor a vízágyú bevetését a volt főkapitány-helyettes engedélyezte.

A tanú nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az azonosító jelvények viselése alól Bene László akkori országos főkapitány – a per elsőrendű vádlottja – nem adott felmentést. A volt főkapitány-helyettes a tárgyaláson azt is elmondta, hogy azokban a napokban felajánlotta lemondását az országos főkapitánynak, Bene Lászlónak.

A büntetőper tanúk meghallgatásával folytatódik. A bíró jelezte, hogy a későbbiekben még sor kerülhet Szabadfi Árpád újabb meghallgatására is.

A másfél hónapja elkezdett büntetőperben Bene László nyugalmazott rendőr altábornagyot, volt országos főkapitányt, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagyot, volt budapesti főkapitányt és tucatnyi társukat a 2006. őszi fővárosi eseményekkel összefüggésben vádolja az ügyészség, és többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott. Álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádlottak tagadják bűnösségüket.

Sajtóhírek szerint a büntetőperben több mint száz tanúra és több mint ötven tárgyalásra lehet számítani, az elsőfokú eljárás várhatóan 2014 második félévében fejeződik be a Fővárosi Törvényszéken.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.