A tavasszal elfogadott választási eljárási törvény több újdonságot tartalmaz, a jogszabályok érvényesítésére így alaposan fel kell készülniük a bíráknak. Az egyik legfontosabb változás, hogy az országgyűlési képviselők választása idején kizárólag a Kúria lesz a jogorvoslati fórum. Ez azt jelenti, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatai ellen a legfőbb bírói testülethez fordulhatnak a jogosultak.
A Kúria munkaügyi-közigazgatási kollégiumának vezetője, Kalas Tibor bíró a Magyar Nemzetet úgy tájékoztatta: hat bírói tanács 18 bírája áll készen a jogorvoslati kérelmek vizsgálatára. Jövőre várhatóan több ügy érkezik hozzájuk, mint a korábbi években, hiszen mostantól a képviselő-választás alkalmával területi – megyei – választási bizottság nem működik jogorvoslati fórumként – ezeknek csak az önkormányzati voksolás idején lesz szerepük. A parlamenti szavazáskor az elsőfokú döntéseket tehát a Nemzeti Választási Bizottság hozza meg, ennek határozatait pedig a Kúria bírálhatja felül.
A hat bírói tanács között automatikusan osztják majd szét az aktákat – ez korábban is így volt. Ha egy tanács már kapott két ügyet, a következő kettőt egy másik intézheti el. Kalas Tibor megjegyezte: ha nagyon sok kérelem érkezne, az ítélőtáblákról rendelnének ki bírákat az eljárásokra. A kúriai szakemberekhez hasonlóan a táblabírák egy részének is van tapasztalata választási ügyekben, mert korábban, még a törvényszékeken ők végezték a területi választási bizottságok döntéseinek felülvizsgálatát.
A Kúria kollégiumvezetője felhívta a figyelmet, hogy eddig bárki kérhetett jogorvoslatot a választási bizottságok határozatai ellen, a jövőben ez a jog már csak az érintetteket illeti meg. Azt, hogy ki mondható érintettnek, a konkrét ügyek körülményei alapján a bírói gyakorlat határozza majd meg. Az elmúlt időkben sokszor tapasztalta a bíróság, hogy például az ország más részeiből jogorvoslati kérelmek futottak be, s ez az adott területen, környéken értetlenséget váltott ki, hiszen az érintettek nem fellebbeztek. A Legfelsőbb Bíróság ezt annak idején szóvá is tette, a jogalkotók pedig a törvény elfogadásakor figyelembe vették a szakmai észrevételt. Így a jövő évtől már konkrét érintettség kell ahhoz, hogy valaki felülvizsgálati indítványt nyújtson be a választási bizottság döntése ellen. A kollégiumvezető utalt rá, a Kúriának az 1949-es változások előtt nagy gyakorlata volt ebben a témakörben, s a hagyomány mellett a szakirodalom is segítséget nyújt majd az ügyek megítéléséhez.
A cikket a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatja.
