2012-vel szemben lényegesen kedvezőbb évet zárt a Fidesz–KDNP, mivel egy időben az ellenzéki oldal nem várt dezintegrálódásával a bizonytalan szavazók egy része ismételten a kormánypártok felé mozdult, amelynek eredményeként év végére a Fidesz jelentősen növelte az előnyét a szocialistákkal szemben. Emellett idén megszűnt a hazánk elleni túlzottdeficit-eljárás, valamint a makrogazdasági adatok is egyértelműen fölfelé mutattak, ami szintén a kormánynak kedvezett.
Mivel 2010 ősze óta nem volt országos választás, így csupán a közvélemény-kutatásokra támaszkodhatunk, ami – főleg, ha az új választási rendszer várható hatásait is figyelembe vesszük – nem biztos, hogy teljes mértékben hű képet ad az emberek véleményéről. Éppen emiatt a jövő évi választásokat egyik fél sem tekintheti lefutottnak, mivel a bizonytalanok nagy száma és az új, a korábbiaknál jóval nagyobb egyéni választókerületek nagyban befolyásolhatják majd a végeredményt.
A kormánypártok számára továbbra is fontos előnyt jelent, hogy valamennyi közvélemény-kutatás alapján őrzik relatív előnyüket az ellenzéki pártokhoz képest – mondta el portálunknak Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet elemzője. Pártpolitikai szempontból ugyancsak lényeges, hogy a Fidesz–KDNP szervezeti értelemben már választási üzemmódba kapcsolt, míg az ellenzéki erők a belső viták és a szervezeti problémák miatt e téren is lemaradásban vannak – tette hozzá. Szerinte sok múlhat még persze a bizonytalan szavazók esetleges pártválasztásán, ezért hiba lenne a kormánypárt részéről idő előtt győzelmet kiáltani.
Fodor úgy látja, a Fidesz–KDNP teljes népesség körében mért szimpátiaindexe az év során csak hibahatáron belül ingadozott, továbbra is valamivel több mint egyharmadnyi arányt tesz ki. Az időközi választásokból viszont soha nem lehet országos erőviszonyokra következtetni – fogalmazott az elemző. Egyrészt az időközi voksolásokon a részvétel rendre alacsonyabb az országoshoz képest, másrészt a választók helyben kevésbé pártalapon, mint inkább a helyi jelöltek ismertsége vagy a jelöltek helyi ügyekben képviselt véleménye alapján döntenek – tette hozzá.
Az mindenesetre beszédes, hogy míg 2006 és 2010 között a Fidesz–KDNP minden időközi választáson sorra meghódította a korábbi baloldali fellegvárakat, addig 2010 óta a baloldali jelöltek kizárólag ott tudtak előnyt szerezni, ahol 2006 előtt is feléjük lejtett a pálya. A baloldal tehát 2010 óta sem tudott érdemben új választókat megszólítani – fejtette ki a Nézőpont Intézet munkatársa.
Fodor szerint az egyéni választókerületek szerepének felértékelődése miatt minden pártnak, így a kormánypártoknak is törekedni kell arra, hogy helyben ismert, de egyúttal a párt támogatottságát is élvező, és a párt által vállalt értékeket hitelesen képviselő jelölteket állítsanak a voksoláson. A belső viták nyilvánosságra kerülését ezért minimalizálni kell, nehogy ez hiteltelenné tegye a pártok kommunikációs fegyelmét, vagy épp negatívan hasson ki az egyes jelöltek helyi megítélésére – mondta.
„Bár jelenleg a kormánypárt győzelme tűnik valószínűnek, a következő hónapok tényleges kampányhangulata még számos meglepetést tartogathat.” A tényleges választási részvétel ugyancsak kulcskérdés. A Fidesz–KDNP ezzel együtt is higgadt, az elmúlt évek eredményeire koncentráló kampányban érdekelt, míg a baloldal továbbra is botrány típusú ügyektől remél majd pillanatnyi népszerűséget szerezni – zárta szavait Fodor.
