Lényegesen befolyásolhatja a devizaügyek megítélését az elmúlt napokban előkerült két új dokumentum – véli a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA). Ifjabb Lomnici Zoltán, a társadalmi szervezet jogi szakértője a Magyar Nemzetnek azt mondta, a sajtónak már bemutatott iratokat ma eljuttatják a legfőbb ítélkező fórumhoz. A jogász úgy nyilatkozott: az egyik nagy hazai bank által korábban kibocsátott ajánlattétel és egy másik hitelintézet szerződése azt igazolja, hogy a devizaalapú kölcsönök mögött valójában nem volt devizafedezet. Az erről szóló iratokat pórul járt ügyfelek juttatták el a devizahitelesek ügyét felkaroló társadalmi szervezethez. A szakember úgy véli, a hajdani hitelszerződések alaptalanul hárították a kockázatot az ügyfelekre.
Mint ismert, a Kúria Polgári Kollégiuma jogegységi határozatában még decemberben azt a döntést hozta, nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés. Wellmann György, a kollégium vezetője a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.
A határozatot Orbán Viktor miniszterelnök úgy értékelte: a Kúria a bankok oldalára állt.
A devizahitelek ügyében a kormány a Kúriától várt segítséget a jogalkalmazás terén, ez nem történt meg, így „elég valószínű”, hogy a parlamentnek kell lépnie, ahogy korábban háromszor már megtette – mondta Hoppál Péter, a Fidesz szóvivője még január 6-án.
A CÖKA azt kéri a bírói testülettől, hogy az újabb iratokat és az utóbbi időkben meghozott ítéleteket figyelembe véve módosítsa decemberi jogegységi határozatát. Szeretnék azt is elérni, hogy a Kúria ne várjon Luxembourgra, hanem a jogszabályi felhatalmazás alapján mielőbb válaszolja meg a nyitott kérdéseket. A társadalmi szervezet szerint ez annál is sürgetőbb, mert április végén lejár a kilakoltatási moratórium, és sok családot fenyeget az a veszély, hogy otthontalanná válik.Az alapítvány jogi szakértője beszélt arról is, hogy várakozással tekintenek az Alkotmánybírság (AB) ma kezdődő tárgyalása elé. Úgy vélik, fontos lenne, hogy az alkotmányvédő testület megállapítsa: nem sértené az alaptörvényt, ha az Országgyűlés jogszabállyal módosítaná a devizahitel-szerződések egyes feltételeit. Korábban, 1991-ben erre már volt példa, és azt a megoldást a társadalmi szervezet ma is követhetőnek tekinti.
Mint arról korábban lapunk is beszámolt, a kormány novemberben kereste meg az Alkotmánybíróságot. A kabinet azt kezdeményezte: az AB értelmezze az alaptörvény néhány rendelkezését, és adjon választ arra, alkotmányosnak minősülnek-e a hajdani devizaszerződések, különösen a megállapodásoknak az a kikötése, amely lehetővé teszi az egyoldalú kamatemelést, az árfolyamrés megállapítását és azt, hogy a kockázatot az ügyfelekre hárítsák. Egyelőre nem tudni, mikor dönt az AB az ügyben.
