Mile Lajos, az Országgyűlés Portik-Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottságának elnöke kedd délutáni sajtótájékoztatóján elmondta: végére értek a meghallgatásoknak. Portik Tamást délelőtt hallgatták meg, délután pedig Laborc Sándor következett. Vajtó Lajost többször is megkeresték, de nem jelent meg az albizottság előtt.
– Több meghallgatás nem lesz, de ezzel a munka koránt sem fejeződött be – közölte az LMP-s politikus, majd hozzátette: „el fogjuk készíteni a jelentést, az elvégzett munka nem értéktelen, de botorság lenne azt állítani, hogy végére jártunk a históriának, ez egy szövevényes történet.” Mile szerint a tényfeltáró albizottság ezzel a feladata végéhez ért, azonban bízik abban, hogy az új parlamenti ciklusban meglesz a bátorság a munka folytatására, szerinte ehhez kell a politikai elitben egyfajta elszántság a múlttal való szembenézésre.
Mile Lajos korábban, a Képviselői Irodaházban újságíróknak nyilatkozva azt mondta: Portik Tamás válaszolt a kérdéseikre, de mivel már elég régen voltak a találkozók, sok mindenre nem emlékezett. Kifejtette: Portiknak azokat a kérdéseket tették fel, amelyek segítettek volna megvilágítani a két találkozó hátterét, szándékait, célját, előkészítését. Ezek között a politikával való kötődésre, kapcsolatokra is rákérdeztek.
Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja újságíróknak azt mondta: megítélése szerint nem volt segítőkész Portik Tamás, de érdemes volt meghallgatni, ugyanis volt ellentmondás a többi nyilatkozathoz képest. Ennek fényében Laborc Sándorhoz és Vajtó Lajoshoz is lesznek új kérdéseik – tette hozzá.
A fideszes képviselő eredményesnek tartja a bizottság munkáját, mert rámutatott arra, hogy jóval nagyobb figyelmet kell – és kellett volna a szocialista kormányok alatt is – fordítani a szervezett alvilág és a titkosszolgálatok kapcsolatára. Az ügy „arra mindenképpen ráirányítja a figyelmet, hogy a Gyurcsány-korszakban nem megfelelően kezelték a titkosszolgálatokkal kapcsolatos ügyeket” – szögezte le Kocsis Máté.
Portik Tamást, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. igazgatóját múlt hétfőn a Fővárosi Törvényszék első fokú nem jogerős ítéletében tizenegy év fegyházra ítélte felbujtóként elkövetett minősített emberölés miatt a Prisztás-gyilkosság ügyében. A hatóságok őt gyanúsítják a négy halálos áldozatot követelő 1998-as Aranykéz utcai robbantásra, valamint Seres Zoltánnak és testőrének a meggyilkolására való felbujtással is.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal tavaly április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. A dokumentumok szerint 2008-ban kétszer találkozott Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirata szerint Portik azt mondta, félt, hogy 2010-ben a baloldal elveszíti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága tavaly május 14-én tartotta meg alakuló ülését. Múlt kedden a testület elnöke a Hír TV-ben azt mondta: a következő parlamenti ciklusban folytatni kell – méghozzá az 1990-es évek elejéig visszamenve – az Energol Rt. és az olajszőkítés ügyeinek felgöngyölítését.
