A Szigetvári Viktor, az Együtt – A Korszakváltók Pártja társelnöke és Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért Párt társelnöke által benyújtott kérdés úgy hangzik: „Egyetért-e ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?”
Az NVB hétfői ülésén hozott döntésében az aláírásgyűjtő ív hitelesítését az alaptörvényre hivatkozva tagadta meg, amelynek rendelkezése szerint nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésbe foglalt kötelezettségről.
A paksi atomerőmű bővítéséről szóló törvény február 12-én lépett hatályba.
Az Együtt–PM nem fogadja el a Nemzeti Választási Bizottság döntését, ezért a választási szövetség a Kúriához fordul jogorvoslatért – jelentette be hétfői budapesti sajtótájékoztatóján Jávor Benedek.
A nagyobbik kormánypárt szerint a jelenlegi baloldali összefogás politikusai korábban milliárdokhoz jutottak hozzá cégeiken keresztül a Paksi Atomerőmű Zrt.-től, ráadásul jelenlegi álláspontjukkal ellentétesen korábban támogatták is az erőmű bővítését. A Fidesz hétfőn közleményben reagált Jávor Benedek kijelentéseire.
A párt szerint a baloldali Összefogás leszerepelt Paks ügyében. Emlékeztettek: az MSZP-s Józsa István cégének 7 milliárd forintot, a ma DK-s Gyurcsány Ferenc vállalkozásának pedig alig tíz hónap alatt 80 millió forintot fizetett ki a vállalat a kilencvenes években, „papíron az atomerőmű bővítésének népszerűsítésére, valójában tényleges munka nélkül”.
A Gyurcsány-koalíció nemcsak keresett Pakson, hanem támogatta is az atomerőmű orosz technológiával való bővítését – írta a Fidesz. Fodor Gábor egykori környezetvédelmi miniszter azt is elárulta, hogy a Gyurcsány-kormány erősen ellenezte a népszavazást Paksról, ezért „a bukott baloldal komolytalan és hiteltelen Paks-ügyben” – zárul a közlemény.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a paksi bővítéssel kapcsolatban az ATV Szabad szemmel című műsorában elmondta, hogy a beruházások a magyar állam vagyonát gyarapítják, a kivitelezési szakasz 8000-9000 embernek ad majd munkát. Számítások szerint az ehhez kapcsolódó hitelfelvétel az államadósságot körülbelül egy százalékponttal növelheti átmenetileg a tízéves periódusban, s ez nem veszélyezteti azt a célt, hogy a következő években az adósság mértéke csökkenjen.
A tárcavezető jelezte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium által megtárgyalt, bővítéssel kapcsolatos hitelszerződést a héten kormányülésen hagyhatja jóvá a kabinet, a következő lépés pedig az lesz, hogy ennek be kell kerülnie a parlament elé. „Ha ez indokolja rendkívüli ülés összehívását, akkor mindenképpen támogatni fogom” – mondta Varga Mihály.
