Hölvényi György felhívta a figyelmet arra: „Ebben a munkában fontos szerepe van önazonosságunk tudatának, ismeretének, de szerepe van mások értékei, látásmódja befogadásának is. A nyitottság ugyanis nem az önfeladás, hanem a kiteljesedés kulcsszava,” s nyitottá az válhat, aki saját értékeit, erényeit és hiányosságait ismeri, ezáltal pedig közösségek erősödhetnek meg.
Az államtitkár rámutatott: a kitüntetést azok vehetik át, akik „mindannyiunk számára példát adnak, fontos értéket közvetítenek. Ők azok, akik hozzá tudtak adni ahhoz, ami már eddig is a miénk volt: megnyílni és megnyitni a másik embert, közvetíteni a hozzánk érkező üzenetet”.
Az államtitkár Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter megbízásából adta át az elismeréseket Lichtmann Tamásnak, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR–ZSE) tanszékvezető egyetemi tanárának, Sándor Annának, a Spinoza Ház alapítójának és Tarjányi Bélának, a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat ügyvezető elnökének, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) újszövetségi tanszékvezetőjének.
Schőner Alfréd, az OR–ZSE rektora, a díjat odaítélő kuratórium elnöke laudációjában kitért arra: Lichtmann Tamás az irodalomtudomány külföldön is elismert kutatója, aki a Debreceni Egyetem német irodalmi tanszékének vezetője, illetve ugyanitt a germanisztikai intézet igazgatója volt. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia és az OR–ZSE közös kutatócsoportjának, jelenleg pedig az OR–ZSE tanszékvezetője, illetve doktori iskolájának tagja.
A kitüntetett kutatási területei egyebek mellett a zsidó művelődéstörténet, a zsidó kultúra Magyarországon, illetve a zsidó irodalom és a társművészetek kapcsolata. Önálló kötetei, valamint tanulmányai jelentek meg német és magyar nyelven, illetve egyik elindítója és szerkesztője a Magyar Zsidó Szemle című periodikának – tette hozzá.
Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének alelnöke, a díj kuratóriumának tagja arról beszélt, hogy „Sándor Anna Scheiber Sándor szellemét vitte tovább”. Az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének volt munkatársa, 1978-tól az amszterdami és a groningeni egyetemen tanított, 2000-ben települt vissza Budapestre, és 2001-ben nyitotta meg a Spinoza Házat, ezenkívül sokat tett azért, hogy a pesti zsidó negyed megőrizze eredeti, régi hangulatát – jegyezte meg.
Mint mondta, a kitüntetett olyan programot valósított meg, amely a minőséget helyezi előtérbe és amely „egyszerre klasszikus és modern, magyar és zsidó, lokális és nemzetközi”, ezzel pedig szellemi örököse lett „nemcsak a legkiválóbb magyar zsidóknak, hanem a Spinoza Ház révén annak a számtalan színháznak, kabarénak, mulatónak, zenés kávéháznak, amely a vészkorszak előtt” Budapesten működött.
Fröhlich Ida, a PPKE egyetemi tanára, a kuratórium tagja kiemelte: Tarjányi Béla 1966-ban szerzett teológiai doktorátust, 1967–1969 között pedig a római Pápai Biblikus Intézetben folytatott tanulmányokat. 1970-től a Szegedi Hittudományi Akadémián szentírástudományt tanított, majd 1971 és 1977 között a Budapesti Hittudományi Akadémián lett tanszékvezető.
Utalt arra: a kitüntetett az 1990-es évek elejétől a korábban alig kapható héber–magyar szótárat hozzáférhetővé tette a Szent Jeromos Bibliatársulat üzletében, illetve szentíráskommentárokat és más biblikus szakkönyveket adtak ki, amelyek korábban szintén alig voltak kaphatók. Tarjányi Béla 1991 óta szerkeszti a Jeromos füzetek című folyóiratot. A bibliatársulat biblikus előadásokat, továbbképző tanfolyamokat is szervez, a díjazott pedig a Biblia évében, 2008-ban a katolikus programok koordinátoraként közreműködött. A lovári nyelvű teljes Bibliát szintén 2008-ban jelentették meg – közölte.
Az ünnepségen jelen volt mások mellett Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete. Az OR–ZSE néhai vezetője emlékére alapított elismerést minden évben azok kaphatják meg, akik a hebraisztika, judaisztika, zsidó vallás és az oktatás, valamint a zsidó és nem zsidó emberek közötti párbeszéd és tolerancia előmozdításáért – a magyar kultúra szolgálatában – kimagasló munkát végeztek.
