Magyar Péter meghajol a brüsszeli diktátum előtt? Újabb adó a láthatáron

Kifogásolja az Európai Bizottság a lakossági állampapírok adómentességét, emiatt újabb kötelezettszegési eljárást indított hazánk ellen. A magyar kormánynak két hónapja van, hogy válaszoljon a kifogásokra. A magyar államadósság finanszírozásában ma már egyértelműen a belföldi szereplők dominálnak, ezt nagyban elősegítette az Orbán-kormány 2019-es döntése a lakossági állampapírok adómentessé tételéről.

Magyar Péter kormányának nem szükséges lamentálnia, megmondják nekik, mit kell tenni Fotó: Facebook/Magyar Péter

A rendszer másik fontos előnye, hogy jelentős hazai befektetői bázist hozott létre. A háztartások jellemzően kevésbé hirtelen reagálnak a nemzetközi pénzpiaci mozgásokra, mint a külföldi intézményi befektetők, ezért a lakossági finanszírozás stabilabbá teheti az államadósság finanszírozását. Márpedig piaci turbulencia idején a külföldi befektetők gyorsan csökkenthetik kitettségüket egy adott országban.

Az erős belföldi befektetői bázis ezzel szemben mérsékelheti a tőkekiáramlás és a finanszírozási sokk kockázatát.

Az állami finanszírozás diverzifikációja szintén fontos szempont: ha az állam nem kizárólag bankokra és külföldi befektetőkre támaszkodik, hanem jelentős lakossági finanszírozással is rendelkezik, ellenállóbbá válhat a külső piaci sokkokkal szemben.

Tizenegyezer milliárd forint fölött a lakossági állampapír-állomány

A fentieket figyelembe véve pozitív fejlemény, hogy a magyar államadósság finanszírozásában ma már egyértelműen a belföldi szereplők dominálnak. A teljes állampapír-állomány megközelítőleg 70–75 százalékát magyarországi befektetők alkotják, míg csupán 25–30 százalékát tartják külföldi, nem rezidens befektetők. Ez jelentős változás 2010-hez képest, amikor még jóval nagyobb volt a külföldi befektetők súlya a magyar államadósság finanszírozásában.

Ami az államadósság szerkezetét illeti, annak nagyjából

• 20–22 százalékát közvetlenül a magyar háztartások finanszírozzák, több mint 11 ezer milliárd forintottal, 
• a hazai bankok, biztosítók és befektetési alapok részesedése mintegy 50–53 százalék,
• míg a nemzetközi intézmények és külföldi alapok 25–30 százalék közötti arányt képviselnek.

A Magyar Államkincstár egyébként épp a napokban közölte, hogy az állampapír-befektetéssel rendelkező ügyfeleinek száma meghaladta az 1,2 milliót, a kincstárnál tartott állampapír-állomány pedig átlépte a 11 ezer milliárd forintot.

Mi történik, ha adókötelessé válnak a magyar állampapírok?

Az Európai Bizottság fellépése csak elviekben nem jelenti azt, hogy a magyar lakossági állampapírok adómentességét meg kell szüntetni. De a két lehetőség láttán egyértelművé válik, hogy mi lehet majd a Tisza–kormány választása.

• Az egyik lehetőség, hogy megszünteti a magyar állampapírok jelenlegi adókedvezményét. 
• A másik lehetőség az lenne, hogy az új állampapírok kamatát annyival emelik meg, hogy az adózás után ugyanakkora nettó hozam maradjon a befektetőknél.

Mivel ez utóbbi megoldás az állam finanszírozási költségeit jelentősen megemelné, csekély az esélye annak, hogy ezzel a döntéssel zárulna az ügy.

Marad a magyar állampapírok megadóztatása, ami a jelenlegi szabályok mellett azt jelenthetné, hogy a kamatjövedelem 28 százalékát – 15 százalékos szja-t és 13 százalékos szochót – kellene megfizetni.

Ez amellett, hogy érdemben csökkentené a lakossági állampapírok nettó vonzerejét, javítaná a bankbetétek, illetve más befektetési formák relatív pozícióját, vagyis a bankszektornak kedvezne.

Két hónapja van a kormánynak

Magyarországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon az Európai Bizottság kifogásaira, és megszüntesse a bizottság által kifogásolt jogsértést. Ha a bizottság nem kap kielégítő választ, indokolással ellátott véleményt adhat ki, amelyben részletesebben meghatározza, milyen uniós szabályokat sért a magyar szabályozás. Ha a kormány ezt követően sem változtat a kifogásolt szabályokon, a bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet. A bírósági eljárás végén akár pénzügyi szankció is kiszabható. Egy ilyen kötelezettségszegési eljárás ugyanakkor jellemzően akár évekig is eltarthat. Az viszont biztosra vehető, hogy a már meglévő állampapírok visszamenőleges megadóztatásától nem kell tartani.