Az eső és a madarak útját is elállhatják a tengeri szélerőművek

Európa gőzerővel építi a tengeri szélerőműveket, az Északi-tengeren pedig 2050-ig akár 300 gigawattnyi kapacitással számolnak. Egy friss vizsgálat már közvetlenül is rögzített madárütközéseket egy tengeri turbinánál, egy másik, augusztusban publikált kutatás pedig arra jutott, hogy a szélerőműparkok nagyszabású bővítése a part menti csapadék mennyiségét is érdemben módosíthatja. A kutatók nem azt állítják, hogy a szélturbinák „elveszik” az esőt a kontinenstől, de a számítások szerint a nagyon sűrű telepítés Németország, Hollandia, Dánia és az Egyesült Királyság egyes partvidékein 8–15 százalékos csapadékcsökkenést is okozhat.

Új kutatások szerint a tengeri szélerőművek környezeti hatásait a madárütközéseken túl a regionális csapadékviszonyok változásával is vizsgálni kell Fotó: Europress/AFP/Leroy Francis

A madarak többsége kikerüli a turbinákat

Az eddigi eredmények nem kizárólag negatívak. Egy korábbi, németországi vizsgálatban több mint négymillió madármozgást elemeztek másfél éven keresztül radar és mesterséges intelligenciával működő kamerák segítségével. A kutatók szerint a vonuló madarak több mint 99,8 százaléka megbízhatóan elkerülte a turbinákat. A Vattenfall Aberdeen közelében is végzett hasonló vizsgálatot. Egy turbinát 2023 júniusa és 2024 decembere között figyeltek, összesen 2007 madárrepülési útvonalat elemezve. Abban a vizsgálatban egyetlen ütközést sem azonosítottak.

De továbbra is kérdés, hogy egy gyorsan növekvő, több száz gigawattosra tervezett iparágnál mekkora lesz az összesített hatás, és hogyan lehet azt a lehető legalacsonyabb szinten tartani. Erre már vannak ígéretes megoldások is. Egy norvégiai szárazföldi szélerőműparkban például egy-egy rotorlapát feketére festése több mint 70 százalékkal csökkentette az éves madárpusztulást. A módszer tengeri környezetben való alkalmazhatóságát azonban még vizsgálni kell.

Bővült a tengeri szélerőművek körüli vita

Az észak-németországi Helmholtz-Zentrum Hereon kutatói augusztusban publikáltak tanulmányt arról, hogyan változtathatja meg az Északi-tengerre telepített nagy számú szélturbina a térség időjárási viszonyait. A tudósok egy olyan, 2050-re szóló forgatókönyvet modelleztek, amelyben a jelenleg kijelölt és potenciálisan fejleszthető északi-tengeri területeket rendkívül nagy sűrűségben építik be szélturbinákkal.

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy a csapadék mennyisége a szélerőműparkok felett növekedhet, a szomszédos part menti területeken viszont csökkenhet.

Ennek a számítások szerint az, hogy a turbinák a szél mozgási energiájának egy részét kivonják a légkörből, ugyanakkor növelik a turbulenciát. Ennek következtében megváltozik a légmozgás, a felhőképződés és a csapadék térbeli eloszlása.

Akár 15 százalékkal kevesebb csapadék?

A tanulmány szerint a 2050-re feltételezett, nagyon nagy léptékű telepítés esetén a part menti régiókban körülbelül 8–15 százalékos csapadékcsökkenés alakulhat ki. A hatás különösen Németország, Hollandia, Dánia és az Egyesült Királyság egyes térségeiben jelentkezett a modellben, főként az uralkodó délnyugati széljárás mellett. Jutland egyes részein a csökkenés meghaladhatta a 15 százalékot is.

A mezőgazdaság, a vízgazdálkodás és a part menti ökoszisztémák szempontjából is jelentős lehet, ha egy nagy kiterjedésű ipari infrastruktúra tartósan módosítja a regionális légköri viszonyokat. Persze ez még nem jelenti azt, hogy a kutatók azt bizonyították be, hogy az Északi-tenger szélerőművei miatt kiszárad majd Európa. A szerzők további, több modellre kiterjedő vizsgálatokat sürgetnek. A tényleges hatás függhet a turbinák számától, méretétől, egymástól való távolságától, a szélerőműparkok pontos elhelyezkedésétől és az uralkodó időjárási helyzetektől.

De nem is érdektelen az eredmény, tekitve, hogy az európai energiapolitika olyan léptékű tengeri szélerőmű-fejlesztést készít elő, amelynél nem elegendő egy-egy turbina környezeti hatását külön-külön vizsgálni. A teljes rendszer hatását is számításba kell venni.

Ha ugyanis a zöldenergia hasznosítása a gyártáson és a telepítésen, továbbá a leszerelésen túl további káros hatásokat is gyakorol az élővilágra és a környezetre, érdemes volna a mérleget közelebbről figyelni.