Dávid Ibolya végül hatalmasat bukott

Szekszárdon van a legnagyobb esélye a baloldalnak arra, hogy győzzön Tolna megyében.

1998-ban az első fordulóban 54,51 százalék szavazott Tolnában, ami közel két százalékponttal volt alacsonyabb, mint az országos aktivitás. A megyében a területi listás voksok alapján az MSZP 33,03, a Fidesz 29,61 százalékot szerzett. Az ötszázalékos küszöböt még az FKGP és az SZDSZ lépte át. A kereszténydemokraták országos bukásuk ellenére a paksi és a bonyhádi választókerületben öt százalék fölé tudtak menni  Az első fordulót követően négy választókerületben a szocialisták, míg egyben a Fidesz–MDF jelöltje állt az első helyen.

Május 24-én mind a négy körzetben sikerült fordítania a jobboldalnak, így a későbbi kormánypárt sikere totális lett a megyében. A legélesebb verseny a dombóvári választókerületben alakult ki, ahol a Fidesz–MDF jelöltje csupán 422 szavazattal tudta megverni az MSZP aspiránsát. Tamásiban Dávidnak az 1994-es sima vereséget követően megint sikerült nyernie. A harmadik országgyűlési voksolás a jobboldal kiütő sikerét hozta Tolnában, és ezzel a megye ismételten a későbbi kormánykoalíció mellé állt.

Tizenkét évvel ezelőtt az első fordulóban 68,53 százalék voksolt Tolnában, ami több mint egy százalékponttal maradt el az országos aktivitástól. A területi listás voksok alapján az országos trendtől eltérően a Fidesz–MDF a szavazatok 44,17 százalékával nyert, míg az MSZP 41,02 százalékot szerzett. Az ötszázalékos küszöböt rajtuk kívül még az SZDSZ lépte át a megyében. Az első fordulót követően három helyen az MSZP, míg két kerületben a Fidesz–MDF állt az első helyen.

Április 21-én két körzetben tudott fordítani a jobboldal. A legszorosabb eredmény a dombóvári kerületben született, ahol a szocialisták jelöltje csupán 271 szavazattal előzte meg a Fidesz–MDF politikusát. Ezt követte a szekszárdi választókerület, ahol Braun Márton, a Fidesz–MDF jelöltje 642 szavazattal előzte meg Kocsis Imre Antalt, a város SZDSZ-es polgármesterét. A 2002-es országgyűlési választáson először született az országos trenddel szembeni eredmény Tolnában. Ráadásul a jobboldal csupán egy választókerületet (Dombóvár) veszített el 1998-hoz képest.

2006-ban az első fordulóban 66,6 százalék szavazott Tolnában, ami több mint egy százalékponttal volt alacsonyabb, mint az országos részvétel. A Fidesz–KDNP a területi listás szavazatok alapján növelte előnyét a négy évvel korábbi voksoláshoz képest, mivel 46,62 százalékot szerzett, míg az MSZP csak 40,51 százalékot. Rajtuk kívül csak az MDF lépte át az ötszázalékos küszöböt. A megye történetében először az első fordulóban érvényes és eredményes volt a választás a bonyhádi körzetben, mivel a Fidesz–KDNP jelöltje a szavazatok 53,37 százalékát szerezte meg.

A második forduló előtt három körzetben a Fidesz–KDNP jelöltje, míg egyben az MSZP politikusa vezetett. Április 23-án nem változtak az erőviszonyok, így 2002-höz hasonlóan ismételten a jobboldal nyert 4-1 arányban. A második forduló legnagyobb bukását Dávid Ibolya volt kénytelen elkönyvelni, mivel a tamási körzetben még az öt százalékot sem érte el, ami annak fényében tekinthető nagyon rossz eredménynek, hogy háromszor is nyert ebben a kerületben. Nyolc évvel ezelőtt ismételten az országos trenddel szemben menetelt Tolna és utasították el nagy többséggel a gyurcsányi politikát.

A négy évvel ezelőtti parlamenti választás a Dunántúl többi részéhez hasonlóan Tolnában is az MSZP totális vereségét hozta. Az akkori kormánypárt csupán a szekszárdi és a dombóvári választókerületben tudott 20 százalék fölé kerülni, míg a Fidesz–KDNP három körzetben is 60 százalék fölötti listás eredményt ért el. Éppen ezért nem volt meglepő, hogy az összes egyéni körzetben már az első fordulóban eldőlt a verseny. A Jobbik szereplése Tolnában is messze elmaradt a keleti megyékben látotthoz.

Az elmúlt évtizedek országgyűlési választásai alapján Tolna inkább számít jobboldali megyének, bár a baloldal azért erősebb, mint például Bács-Kiskunban. Az 1990-es években az FKGP és a KDNP szerepelt nagyon jól, amelynek a szavazóit az MDF mellett a 2000-es évekre a Fidesz egyesíteni tudta magában. A megyén belül a szocialisták legerősebb bázisai a szekszárdi és dombóvári körzetek voltak, de a jobboldal ott is többször győzni tudott.

Az új választókerületi beosztás erőviszonyait a 2002–2010-es eredmények alapján próbáljuk felvázolni, amely természetesen nem lehet teljes körű. A 2014-es voksoláson a mostani kormánypártok a legbiztosabbra az új paksi körzetben mehetnek, ahol óriási meglepésnek számítana, ha a balliberális erők mandátumot tudnának szerezni. A dombóvári körzet teljes mértékben billegőnek számít, de minimális jobboldali fölény érvényesült 2002-ben és 2006-ban is.  

A baloldal, ha a legjobb formáját hozza, akkor nagyon jó esélye van a szekszárdi körzet megnyerésére. Ehhez elsősorban az kell, hogy az összes kormányváltó szavazó menjen el voksolni és sorakozzon föl a baloldali jelölt mögé. Ha ez nem történik meg, akkor a Fidesz–KDNP is megszerezheti a körzetet, de egyáltalán nincsen könnyű helyzetben. A papírforma alapján 2-1-es kormánypárti győzelem várható Tolnában.