A 2014-es országgyűlési választást a korábbi hat voksolással szemben új választókerületi és jogszabályi környezetben tartják, amely alapvető hatással lesz a végeredményre is. Az MNO huszonkét részes sorozatban tekinti át a megyék és Budapest korábbi eredményeit, vázolja föl az érdekességeket és a választástörténeti tendenciákat, valamint az új választókerületi struktúra fényében a tippeléssel is megpróbálkozik. Sorozatunk tizenhatodik részében Tolna megyét vesszük górcső alá.
Az ország dunántúli részén elterülő megyében az 1989-es választási törvény öt egyéni választókerületet állított föl. Létrejött egy szekszárdi, bonyhádi, tamási, dombóvári és paksi választókerület. A 2011-es új választási törvény a korábbi öt helyett három egyéni körzetet juttatott Tolnának. Az új szisztéma szerint létrejött egy szekszárdi, paksi és dombóvári választókerület. A legtöbb település (58 darab) a dombóvári körzethez tartozik.
Az 1990-es országgyűlési választás első fordulójában 63,93 százalék szavazott Tolnában, ami közel egy százalékponttal maradt el az országos aktivitástól. A megyében országos átlaga fölött szerepelt a KDNP (13,49 százalék) és az FKGP (12,89 százalék), míg az alatt az MDF (19,92 százalék) és az SZDSZ (18,57 százalék). A kereszténydemokraták a legjobban a bonyhádi (17,74 százalék), míg a kisgazdák a tamási (17,98 százalék) választókerületben szerepeltek.
A második fordulóban a megyében is érvényesült az MDF fölénye, mivel négy egyéni választókerületben sikerült az első helyet megszereznie. A bonyhádi körzetben azért tudott az SZDSZ jelöltje nyerni, mivel a KDNP és az MDF jelöltje közül egyik sem lépett vissza a másik javára, és nevető harmadikként a későbbi ellenzéki párt diadalmaskodott. Tamásiban ekkor szerzett először egyéni mandátumot Dávid Ibolya, az MDF későbbi elnöke. Az első szabad választás a későbbi kormánykoalíció sikerét hozta Tolnában.
A második szabad választás első fordulójában 66,8 százalék voksolt a megyében, ami több mint két százalékponttal volt alacsonyabb az országos aktivitásnál. Tolnában országos átlaga fölött szerepelt a KDNP (8,88 százalék) és a Fidesz (7,92 százalék), míg az alatt az MSZP (31,25 százalék) és az SZDSZ (18,07 százalék). A kereszténydemokraták ismételten a bonyhádi körzetben szerezték arányaiban a legtöbb szavazatot, a Fidesz pedig Dombóváron.
A második fordulóban az MSZP ebben a megyében is meg tudta tartani a fölényét, de a bonyhádi körzetet elveszítette. Ott az Agrárszövetség jelöltje szerezte meg a mandátumot a szavazatok 36,55 százalékával, ráadásul úgy sikerült ezt a bravúrt végrehajtani, hogy az MDF nem lépett vissza és jelöltje több mint 30 százalékot kapott. A szocialisták az öt választókerület közül csupán a dombóváriban kaptak 50 százalék fölötti támogatást a második körben. A szocialisták az MDF-hez hasonlóan simán nyertek ebben a megyében, így a tolnaiak ismét a későbbi kormánypárt mögé álltak.