A kommüniké emlékeztet: a Sláger Rádió befektetői 2011 decemberében nyújtották be választottbírósági kérelmüket a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához (ICSID). A tulajdonosok szerint Magyarország 2009-ben az országos kereskedelmi rádiós műsor-szolgáltatási jogra vonatkozó pályázat lebonyolításával és az abban hozott döntéssel megsértette a Hollandiával, Svájccal és Luxemburggal kötött kétoldalú beruházásvédelmi egyezményeket. A felperes 83,3 millió USD (jelenlegi árfolyamon mintegy 18 milliárd forint) összegű kártérítésre tartott volna igényt.
Magyarország 2013 májusában kérte az eljárás joghatósági és érdemi szakaszra történő elválasztását. A választottbíróság tavaly júniusban helyt adott a kérelemnek, és az eljárást a magyar kifogás eldöntéséig az ügy érdemében felfüggesztette. Az alperesi érvelés szerint a Sláger Rádiónak a pályázat idején nem volt joga előnyben részesítéshez pusztán amiatt, mert már korábban is az adott frekvencián működött (úgynevezett „inkumbens kedvezmény”). Így a felperesek sem állíthatják, hogy ezt az állítólagos jogot Magyarország kisajátította volna, amikor nem biztosított előnyt a pályázat kiírásakor és annak elbírálása során. A Sláger Rádiónak nem volt olyan, speciálisan a személyéhez kötődő joga sem, amelyet Magyarország kisajátíthatott volna.
Az ICSID 2014. április 16-án kézbesítette a joghatóság kérdésében hozott döntését. A bíróság ebben helyt adott Magyarország valamennyi kifogásának, és a joghatóság hiányára hivatkozva elutasította a Sláger Rádió minden kereseti kérelmét. Az NFM Kommunikációs Főosztályának közleménye úgy zárul, hogy „Magyarország többedszer képviseli sikerrel álláspontját beruházásvédelmi jogvitákban, az elmúlt években az AES-Tisza Erőmű és a Dunamenti Erőmű tulajdonosai által indított eljárásokban is hazánk javára döntött az ICSID”.
A hazánkban másodikként országos lefedettségűre nőtt kereskedelmi adó 1998-ban kezdte sugárzását, és nosztalgiarádióból a könnyűzene időben igen széles spektrumát felvonultatva néhány év alatt a leghallgatottabb csatornává vált. 2009-ben nem tudta megújítani az országos frekvenciacsomagra korábban elnyert koncesszióját, így november 19-én a földi analóg sugárzás befejeződött, internetes rádióként egy éven át még üzemelt. Vezető „nevei” a Neóhoz igazoltak át. A rádió – hasonlóan a Neóhoz – nem csak a szerződésben vállalt programoktól, de a pénzügyi feltételektől is eltért.
Már a működés első három éve alatt kiderült, hogy a csomaghasználatért ígért díjat a Sláger nem tudja kitermelni, így 2001-ben a rádió felfüggesztette a koncessziós havidíj fizetését, majd egy bő évig egy petákot sem fizetett az államnak. 2002-ben az Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT) ezért felbontotta a szerződést. A folyamat azonban a rádió számára kedvező fordulattal zárult akkor; 70 százalékkal csökkent a rádió által kötelezően fizetendő díj, sőt a hatóság vállalta, hogy a szerződés betartása esetén 2009-ig sugározhat a Sláger Rádió. Tartalmuk miatt számos alkalommal gond adódott a műsorokkal (főként a kiskorúak védelmére vonatkozó szabályokkal szemben), de a büntetést – ahogy korábban a sugárzási díjat – az adó nem volt hajlandó befizetni. 2005-ben már csaknem 100 millió volt csak a büntetési hátralék.
