Szavai szerint a sajtóban napirenden lévő, úgynevezett Simon-ügy kapcsán társaságukat abban lehet hibáztatni, hogy a közösségi bankként működve jóhiszeműen jártak el, és túl tágra nyitották a kapuikat az ügyfelek előtt. – A belső szabályzat most úgy változott, hogy a Transparency International nemzetközi jogvédő szervezet korrupciós indexében a századik pozíció feletti országok esetében nem a normál ügymenet szerinti, hanem az extra kérdéseket is felvető számlanyitási eljárást kell alkalmaznia az ügyintézőinknek. Nagy a valószínűsége, hogy ezzel a megoldással kiszűrhetjük a rosszhiszemű szándékkal hozzánk fordulókat, azonban hangsúlyozni kell, hogy a korábbi, a belső szabályzatba épített szűrőket is a hatályos törvények mentén állapítottuk meg – hangsúlyozta Fáy Zsolt.
Ismertetése szerint egy külföldi esetében nincs mód arra, hogy ellenőrizzék az idegen országban bejegyzett lakcímét, mert azt az adatot kell elfogadnunk, amit a kérdőíven egy ilyen ügyfél megad. Szinte futószalagon dolgozó ügyintézőik a hamis iratok felismerése érdekében részt vesznek szaktanfolyamokon. Állításuk szerint a Bissau-Guineában kiállított útlevelek valódiak voltak. A belső szűrés megváltoztatásáról szólva Fáy Zsolt elmondta: a számlanyitások alkalmával jelenleg megkérdezik a leendő ügyfelet, hogy hozzájárul-e az általa felmutatott okmány fénymásoláshoz, ám nemleges válasz esetén erre hivatkozva nem utasíthatják el a jelentkezőt, azonban létezik egy olyan adatvédelemmel kapcsolatos javaslat is, amely szerint 2015. január elsejétől az így nyilatkozó ügyfelek számlanyitását már megtagadhatják.
További részletek a Magyar Nemzet keddi számában.
