Miután a magyar alaptörvényben rögzítve lett a tényleges életfogytiglan lehetősége, az EP-ben 2011 nyarán Tabajdi Csaba és Göncz Kinga (MSZP) európai parlamenti képviselők javaslatára a szocialista–liberális–zöld–kommunista többség kimondta, mivel az új magyar alaptörvény tartalmazza a tényleges életfogytiglani büntetés kiszabásának elvét, módosítani kellene az alkotmányt. Ez egyben azt jelentette, hogy a szocialisták azon a véleményen voltak, hogy az életellenes bűncselekményeket elkövetők lényegesen enyhébb ítéletre számíthassanak a tényleges életfogytiglani büntetés helyett.
Az EP-szavazást követően bő fél évvel a Magyar Helsinki Bizottság 2012 elején a strasbourgi bíróságtól azt kérte, hogy Magyar László oldalán bekapcsolódhasson az eljárásba, amelynek végén született meg a mostani elsőfokú ítélet, amely elmarasztalta hazánkat, a tényleges – vagyis a felülvizsgálat lehetőségét kizáró – életfogytiglani szabadságvesztés-büntetés miatt.
