A választási eljárásban háromféle – egymásra épülő – jogorvoslat van: a kifogás, a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem. Kifogást a választási jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozva nyújthat be választópolgár, jelölt, jelölőszervezet, továbbá az ügyben érintett személyek, szervezetek. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy legkésőbb a vélelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított három napon belül eljusson az illetékes választási bizottsághoz.
A törvény értelmében kifogást személyesen, levélben, faxon vagy akár e-mailen is be lehet benyújtani. A kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését, a bizonyítékokat (vagyis nem elég a puszta gyanú vagy vád), a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét, postai értesítési címét, ha ez eltér a lakcímétől, illetve a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját (külföldön élő választópolgár esetében a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, jelölő- vagy más szervezetek esetében a bírósági nyilvántartásba vételi számot).
Ha ezek közül bármelyik hiányzik, a bizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a kifogást. Akkor is érdemi vizsgálat nélkül utasítja el a kifogást a bizottság, ha azt nem a jogosult nyújtotta be, elkésett, vagy az elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem. A választási bizottságnak a kifogásról annak beérkezésétől számított három napon belül döntenie kell; a kifogásnak helyt adhat vagy elutasíthatja.
Az elsőfokú határozat ellen fellebbezést lehet benyújtani, erre három nap áll rendelkezésre. A fellebbezésnek tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését, a jogszabálysértés bizonyítékait, a fellebbezés jogi alapját, azaz a jogszabálysértés megjelölését (vagy azt, hogy a fellebbező szerint a bizottság rosszul mérlegelte a körülményeket), valamint a fellebbezés benyújtójának személyes adatait, ahogyan a kifogásnál is. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a bírósági felülvizsgálati kérelmekre is.
Az országgyűlési választási eljárásban a Nemzeti Választási Bizottság több száz jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül azért utasított el, mert nem feleltek meg a jogszabályban előírt formai követelményeknek. Az elutasítás oka száznál is több esetben az volt, hogy a kérelmező nem adta meg a személyi azonosító számát.
