Előfordulhat, hogy az adós, a pénzintézet és az állam egyenlő részben viseli majd az árfolyamváltozásból fakadó terheket – értesült lapunk banki forrásokból. A Magyar Nemzet információi szerint a devizaalapú fogyasztói hitelszerződés megkötéskori árfolyamhoz képest megemelkedett – árfolyam-különbözetből fakadó – költséget harmadolhatják. Ez azt jelenti, hogy ha egy adósnak 160 forintos svájcifrank-árfolyamon folyósították hitelét, akkor a tegnapi, 250 forintos árfolyamon számolva, svájci frankonként 90 forinttal növekedtek terhei. A lap szerint ezt a 90 forint többletköltséget oszthatják háromfelé, ami jelentős segítséget jelenthetne az adósoknak. Ugyanis ha a szerződéskötés idején például 50 ezer forint volt havonta az adós törlesztőrészlete, akkor a tegnapi árfolyamon számolva ez az összeg már csaknem 80 ezer forintot tesz ki. Ha viszont harmadolnák az árfolyamváltozásból fakadó terheket, a törlesztőrészlet körülbelül 60 ezer forintra csökkenhetne.
Darák Péter, a Kúria elnöke június 16-ra hívta össze a jogegységi tanácsot, amelynek állást kell foglalnia arról, hogy a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés mint szerződéstípus tisztességtelen-e amiatt, hogy az árfolyamkockázatot – kedvezőbb kamat ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli. Továbbá hogy a pénzügyi intézmény által az árfolyamkockázattal kapcsolatban adott téves – ellentmondásos, hiányos, a valóságnak nem megfelelő – tájékoztatás azt jelentheti-e, hogy a szerződés árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezései – az átláthatóság hiánya miatt – tisztességtelenek.
Ismert, a Kúria kedden kimondta, hogy érvénytelenek az árfolyamrésre vonatkozó szerződéses rendelkezések a Kásler házaspár és az OTP közötti devizahitel-szerződésben. A vételi és az eladási árfolyam helyett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mindenkori hivatalos árfolyamát kell alkalmazni, egyebekben a vitatott szerződés érvényben marad. Ifj. Lomnici Zoltán szerint lényeges, hogy a bíróság a bankoknak kedvező vagy a károsultakat segítő jogértelmezést választja, és hozzátette: a Kúria az emberek oldalára állt. Közölte, arra számít, hogy legalább három kérdésben, így az egyoldalú szerződésmódosításokra, az árfolyamrésre és a tájékoztatásra vonatkozóan a banki károsultak számára pozitív döntést hoz a Kúria a jogegységi döntés során, és ezzel muníciót szolgáltat a jogalkotónak, akinek alkotmányos eszközei vannak arra, hogy beavatkozzon akár visszamenőlegesen a szerződésekbe.
További részletek a Magyar Nemzet csütörtöki számában.
