A vizsgák száma 2010 óta csökken, a 2013. évi próbálkozások száma 27 százalékkal maradt el a 2009. évitől. Az elmúlt tíz évben a vizsgákon részt vevők rendre több mint kétharmada a 14–24 éves korosztályból került ki, 96 százalékuk pedig 40 évesnél fiatalabb volt. A vizsgaszám alakulását így jelentősen befolyásolja a népesség korösszetételének alakulása, a fiatalok számának nagysága – állapították meg. (A KSH adatai szerint 2013-ban a 14–24 éves, valamint a 14–39 éves népesség száma egyaránt 6 százalékkal volt kevesebb a 2009. évinél.)
Hozzátették: a népességszám mérséklődése ugyanakkor lényegesen elmaradt a nyelvvizsgák számának csökkenési ütemétől. A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete szerint a nyelvvizsgák számának alakulását a demográfiai folyamatokon túl a felsőoktatási felvételi eljárásban alkalmazott pontszámítási rendszer megváltozása, az emelt szintű érettségik elterjedése is befolyásolta, amelynek révén kevesebb motiváció maradt a nyelvvizsgákon való részvételhez. Ez a folyamat kedvezőtlen, hiszen a diploma megszerzéséhez továbbra is sikeres nyelvvizsga kell – emelték ki.
A KSH összegzése szerint a nyelvvizsgák számát növelheti a jövőben a Támop (Társadalmi Megújulás Operatív Program) projektje, amelynek keretében elsősorban nyelveket, kisebb részben informatikai alapismereteket lehet tanulni.
A 2014 tavaszán indított Diplomamentő program pedig kifejezetten a nyelvvizsga megszerzésére irányul. A 3 milliárd forint állami forrásból megvalósuló, önrész nélküli program azokon a fiatalokon akar segíteni, akik a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapták meg idáig a diplomájukat. Emlékeztettek arra is: a statisztikák szerint a felsőoktatásból kilépő hallgatók mintegy negyede emiatt nem kap a végzéskor diplomát, idén januárban 49 ezren voltak ilyenek. A program egy főre jutó maximális összege 300 ezer forint, vagyis legalább 10 ezren szerezhetik meg a végzettségüket legkésőbb 2015 augusztusáig.
Tavaly a nyelvvizsgák 69 százalékát angolból, 22 százalékát németből tették le. A megelőző évekhez hasonlóan a harmadik legkedveltebb nyelv az eszperantó volt (3,6 ezer vizsga). Ezernél több vizsgát még franciából (2,2 ezer), olaszból (1,3 ezer) és spanyolból (1,2 ezer) tettek.
Az angol nyelvből lebonyolított nyelvvizsgák száma az utóbbi négy évben 23 százalékkal csökkent, az átlagnál 4 százalékponttal kisebb mértékben. Az utóbbi tíz év „nagy vesztese” a német, amivel 2006-ban még 54 ezerszer próbálkoztak, szemben a tavalyi 29 ezerrel.
A kisebb nyelvek többségénél a visszaesés 2009 és 2013 közötti mértéke számottevően meghaladta az átlagosat, a csökkenés az eszperantónál 35, az olasznál 40, a franciánál 43 százalék volt.
2013-ban a vizsgák 62 százaléka bizonyult sikeresnek (angolból 64, németből 59 százalék). Spanyolból a vizsgák 76 százaléka volt eredményes, míg a könnyen tanulhatónak tekintett eszperantóból mindössze 44 százalék. Ez az arány egyébiránt a 29 nyelv közül csak a cigány (lovári) nyelvnél volt alacsonyabb.
A jellemzően első nyelvként tanult angol és német esetében a vizsgázók csaknem négytizede 14–19 éves.
Francia, olasz és spanyol nyelvből a húszas éveik első felében próbálják meg leggyakrabban megszerezni a nyelvvizsgát, míg eszperantóból a harmincas éveik második felében.
A dokumentum kitér arra is, hogy 2013-ban másfélszer annyi nő nyelvvizsgázott, mint férfi. A nemek aránya az angol esetében volt a legkiegyenlítettebb: a vizsgázók 57 százaléka nő, 43 százaléka férfi volt. Ezzel szemben a nők aránya a nyelvvizsgákon a német esetében 65, a francia esetében 71, a többi nyelv átlagában 73 százalékos volt. 2013-ban a nyelvvizsgák 82 százaléka – a jellemzően 1,5–2 év tanulást követően megcélozható – középfokú volt.
