Kaleta Gábor – aki Trócsányi László helyett nyitotta meg a konferenciát és a miniszter üzenetét tolmácsolta – arról beszélt: szükség van ezekben az esetekben az alternatív vitarendezés beépítésére. Felidézte: 2012-re a tárcaelőd, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium meghirdette a gyermekbarát igazságszolgáltatás évét, és kidolgozta az ilyen ügyekben alkalmazható közvetítéssel, mediációval kapcsolatos alapkoncepciót.
Magyarországon minden jogi feltétel adott a mediáció terjedéséhez, jogszabályi háttere nemzetközi összehasonlításban is előremutató – mondta. Hozzátette: most a gyakorlati szakemberek ideje jött el, akik tapasztalataikkal képesek tartalommal megtölteni a szabályozást.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a globalizáció idején az országhatárok vagy eltűnnek, vagy veszítenek jelentőségükből, a migráció pedig olyan tömegeket mozgat meg, mint a népvándorlás óta talán soha. Ilyen körülmények között természetes folyamat, hogy mind gyakrabban találnak egymásra különböző nyelvű és kultúrájú férfiak és nők, családot alapítanak, gyermekeknek adnak életet. Ha azonban a család felbomlik, és a felek nem barátként válnak el egymástól, az óriási kihívás az alapvetően nemzeti keretek között működő, egymástól eltérő igazságszolgáltatások számára.
A témára vonatkozó egyezmények és uniós szabályozás ismertetése mellett azt mondta: az Európai Unióban folyó együttműködés e területen valódi hozzáadott értéket jelent akkor, amikor becslések szerint hétmillió uniós polgár nem a hazájában. hanem másik tagállamban él, és a válással végződő nemzetközi házasságok az unióban történő válások 16 százalékát teszik ki.
A hazai szabályozásról szólva külön megemlítette az új polgári törvénykönyvet, amelynek márciusi hatálybelépése óta a szülői felelősség körébe tartozó esetekben a bíró dönthet úgy, hogy az ügyet mediációra utalja. Ez jelentős újítás, azt a szándékot jelzi, hogy Magyarország kész nyitni az alternatív, békés megoldások felé.
A mediáció során kötött megállapodások mintegy kilencven százalékát a felek betartják – említette meg, hozzátéve: ennek az eljárásnak az a legnagyobb előnye, hogy még akkor is kedvező a hatása, a felek közötti kommunikációra úgy is jótékony hatással van, ha végül nem kerül sor megállapodásra.
Az előző kormányzati ciklusban elfogadott szakmai alapkoncepció lényege, hogy a regisztrált mediátorok közül a téma iránt érdeklődőket részesítenék külön képzésben. A kapcsolattartás a mediátorokkal, felkérésük egy-egy ügyre a központi hatóság mellett kialakítandó összekötő pont feladata lenne. A központi hatóság ennek birtokában ajánlja majd fel a hozzá forduló ügyfeleknek a mediáció lehetőségét – ismertette a szóvivő.
Carole Champalaune, a francia igazságügy-minisztérium polgári ügyekkel foglalkozó igazgatóságának vezetője a francia szabályozásról és gyakorlatról beszélt. Felidézte: az 1990-es években megnőtt a francia–német családjogi viták száma, és további növekedés volt várható, ezért kifejezetten erre a célra létrehoztak egy szervezetet, amely 2007-től a tárca szervezetei között folytatta tevékenységét. Carola Champalaune szólt arról is, számos uniós ország egyetért abban, hogy a mediációt a társadalmi béke érdekében tovább kell fejleszteni.
