Már a hónap végén kiderülhet, mikor választunk

Másfél hét múlva kiírhatja az államfő az önkormányzati választást.

Az alaptörvény szerint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását októberben kell megtartani.

Az utolsó két önkormányzati választáson a lehető legkorábbi időpontra, október első vasárnapjára írták ki az önkormányzati választást: 2010-ben október 3-án, 2006-ban október 1-jén volt a voksolás, 2002-ben és 1998-ban azonban a hónap második felében volt a szavazás: 2002-ben október 20-án, 1998-ban október 18-án. (1990-ben még két fordulóban történt a szavazás, szeptember 30-án és október 14-én, 1994-ben pedig – akkor még nem volt meghatározva, hogy októberben kell lennie a szavazásnak – december 11-én.)

Már több fővárosi kerületben megvan a helyi Fidesz polgármesterjelöltje.

Az V. kerületben például Szentgyörgyvölgyi Péter, a XIV.-ben Rozgonyi Zoltán.

A baloldali szervezkedésekről Burány Sándor beszélt a Hír TV Versus című műsorában.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja a kitűzés napját követő 80. és 100. nap közé essen. Vagyis, amennyiben Áder János köztársasági elnök a lehető legkorábbi, október 5-i dátumra írja ki a voksolást, akkor június 27-e az első nap, amikor kitűzheti a voksolás időpontját.

(Ha a köztársasági elnök úgy dönt, hogy október utolsó vasárnapján legyen a voksolás, és a lehetséges száz nap helyett később tűzi ki a választást, akkor erre egészen augusztus 8-ig lehetősége van.)

A nemzetiségi önkormányzati képviselők választását az általános önkormányzati választással egy napon kell megtartani, ezt a választást azonban nem a köztársasági elnök, hanem a Nemzeti Választási Bizottság tűzi ki, legkésőbb a szavazást megelőző 75. napon.

A törvény szerint azonban nem minden településen lesz minden nemzetiségnek választása: nemzetiségi választást ott lehet kiírni, ahol a legfrissebb (2011-es) önkéntes bevalláson alapuló népszámlálás adatai alapján legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallják magukat.

Az NVB tehát határozatában majd felsorolja, mely településeken, mely nemzetiség vonatkozásában tűzi ki a választást, és meghatározza azt is, a voksoláson induló jelölteknek hány ajánlásra van szükségük a nyilvántartásba vételhez.

Az NVI adatai szerint a 2011-es népszámlálás alapján 2715 választást kell kiírnia az NVB-nek, de csak azokon a helyeken tartják meg a szavazást, ahol (településnagyságtól függően) legalább három vagy négy jelölt indul, és mindegyikükre legalább öt érvényes ajánlás érkezik. Egy nemzetiségi választópolgár nemzetiségének több jelöltjét is ajánlhatja.

A legtöbb választást, 1383-at a roma nemzetiségiek számára írhatják ki, míg a legkevesebbet, 10-et a szlovénoknak. A bolgárok 37, a görögök 36, a horvátok 136, a lengyelek 53, a németek 547, az örmények 33, a románok 168, a ruszinok 44, a szerbek 63, a szlovákok 158, míg az ukránok 47 választást tarthatnak szerte az országban.

Az októberi nemzetiségi választások újdonsága, hogy egyszerre tartják a helyi, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választást. Korábban ezek egymásra épültek, és csak hónapokkal később alakulhattak meg az országos nemzetiségi önkormányzatok. A területi és az országos nemzetiségi listákra azok a nemzetiségiként regisztrált választópolgárok is szavazhatnak, akik olyan településen élnek, ahol – mivel nem vallják magukat legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak – a települési választást nem lehet kiírni.

A négy évvel ezelőtti önkormányzati választásokkal egy időben 2321 nemzetiségi választást tartottak.