A megemlékezők a VIII. kerületben található Horváth Mihály téren gyülekeztek több százan, majd énekelve és a roma holokausztot felidéző, korabeli fotókat ábrázoló transzparenseket tartva átvonultak a Nehru partra, ahol a felállított színpadon zenei előadások és beszédek hangzottak el.
A megemlékezés főszervezője, Setét Jenő arra hívta fel a figyelmet, hogy ezeket az embereket, a holokauszt áldozatait a saját hazájuk támadta, sőt semmisítette meg, ahelyett, hogy megvédte volna őket. Egy ilyen tettnek több állomása volt – fűzte hozzá –, nem egyetlen pillanat alatt tervelték ki a meggyilkolásukat. „Ez olyan folyamat volt, ahol sokan, sokszor elmulasztottak nemet mondani” – hangsúlyozta.
„Vajon látjuk-e mindazt a hitet és szenvedést, amely ezeknek az embereknek jutott?” – tette fel a kérdést az emlékezésre szólítva fel, és hozzátéve: a holokauszttal kapcsolatos kifejezések, mint a „megölték, meggyilkolták” az újabb nemzedékek számára előbb utóbb ellaposodnak, értelmüket vesztik.
Setét Jenő elmondta, hogy levéllel fordulnak a kormányfőhöz és az oktatásért felelős miniszterhez, azt kérve, hogy a roma holokauszt és a roma történelem kerüljön be a nemzeti alaptantervbe. A megemlékezés résztvevőit arra kérte, hogy írják alá a dokumentumot.
A rendezvényen mások mellett felszólalt Daróci Ágnes, a Cigánykutató Intézet igazgatója és Váradi Gábor, a miskolci cigány nemzetiségi önkormányzat elnöke. A nagykövetségek és civil szervezetek képviselői mellett jelen voltak az MSZP, az Együtt–PM és a Magyar Liberális Párt képviselői is.
A megemlékezés végén a résztvevők koszorúkat, virágokat, mécseseket helyeztek el a Nehru parton álló emlékműnél.
A roma holokauszt áldozataira emlékeztek a várpalotai Grábler-tónál is szombat este. A rendezvényen Trócsányi László igazságügyi miniszter elmondta: „ami a Grábler-tónál történt, egy folyamat eredménye volt, egy meredek örvény mélypontja, amely legelőször egyes állampolgárok méltóságát, jogegyenlőségét, majd tulajdonát, szabadságát, végül életét nyelte el.”
Ezt az örvényt a tetején kell megállítani – fogalmazott a miniszter. Rámutatott: az Alaptörvény szerint az emberi méltóság sérthetetlen, és minden embert egyenlő mértékben illet meg. Hozzátette, ugyancsak az Alaptörvény rögzíti, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő. Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.
„Olyan igazságügyi politikát kívánok képviselni, amely a jogegyenlőség alkotmányos eszményét védelmezi és segíti érvényesülését” – szögezte le Trócsányi László. A miniszter Eötvös Károly szavait idézve kijelentette, hogy az antiszemitizmus, a cigányellenesség és mindenféle előítélet, rasszizmus lélekmérgezés, és ez a méreg lassan öl. De van ellenméreg, a tiszta emlékezés, a segítség és az együttérzés – mutatott rá.
Arról is beszélt, hogy a második világháború, és benne a shoá és a pharrajimos időben távolodik. Egyre kevesebb a túlélő, ezért ahogyan távolodunk az eseményektől időben, úgy kell értelmükhöz és tanulságukhoz egyre közelebb kerülnünk elménkben és szívünkben.
Ismert, Áder János köztársasági elnök a nap folyamán részt vett a Csepelen rendezett megemlékezésen. Elmondta, a kirekesztés kevesebbé, az egymásnak megadott kölcsönös tisztelet azonban gazdagabbá tesz mindannyiunkat.
