A Nagykanizsa roma nemzetiségi önkormányzatának elnökeként is tevékenykedő politikus a roma holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából rendezett konferencián úgy vélekedett: az előítéletek elleni fellépés érdekében mindenkinek van tennivalója, mindegy, melyik politikai oldalon áll. Felidézte, hogy 2008–2009-ben Magyarországon újabb áldozatokat követelt a rasszizmus, és név szerint is felsorolta azokat a cigány áldozatokat, akiket „orvul megtámadtak és meggyilkoltak”.
Hozzátette, hogy a gyilkosságsorozat „nem azt jelenti, hogy a táradalom teljes mértékben előítéletes a romákkal szemben”. Az azonban ma már látható, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok nem kezelték megfelelően az akkori helyzetet.
Cseresnyés Péter (Fidesz–KDNP) polgármester, országgyűlési képviselő beszédében azt hangsúlyozta: a 20. századi trauma napjaink traumája is egyben, ami olyan „megmagyarázhatatlan és értelmezhetetlen tényként van jelen, amelyre mégis magyarázatot kell találni”, ez erkölcsi parancs is.
Fontos és érdemes a máig uralkodó, „mindent a gazdasági fejlődéssel, a progresszióval magyarázó világnézetet felülvizsgálni, mert ez a gondolkodásmód nem ismeri el az erkölcs prioritását a közösségi létezés keretei között”. A múlt bűneinek megértése érdekében, és azért, hogy mindez ne történhessen meg még egyszer, „az erkölcsnek centrális erőként kell helyet kapnia a világ közösségeinek életében” – mondta.
Az áldozatok emlékének megőrzése az újabb generációk felnövekedésével újból és újból arra kötelez minket, hogy megtanítsuk, mi az, ami soha többé nem történhet meg. A mi közös világunk akkori alapjai bomlottak meg és azóta sem álltak helyre teljesen. Folyamatos párbeszédre van szükség, de súlyos a felelőssége a közélet és a tudomány embereinek is, hogy példával szolgáljanak. Ne engedjék, hogy egymásnak uszítsanak olyanokat, akiknél már megvan a közösségi konszenzus esélye – fogalmazott Nagykanizsa polgármestere.
A roma holokauszt nemzetközi emléknapja és a kislétai romagyilkosság ötödik évfordulója alkalmából ökumenikus megemlékezést tart a Sant’Egidio közösség vasárnap este a budapesti Jézus szíve templomban – mondta a közösség magyarországi felelőse csütörtökön az esemény sajtótájékoztatóján. Szőke Péter közlése szerint a szertartást Székely János esztergom-budapesti segédpüspök vezeti, református lelkészként részt vesz rajta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Deák László evangélikus lelkész.
A Sant'Egidio közösség évről évre megemlékezik arról, hogy 1944. augusztus 3-ra virradóra az auschwitz-birkenaui táborban néhány óra alatt több mint háromezer roma embert gyilkoltak meg. 2009-ben szintén augusztus 3-ra virradó éjjel Kislétán meggyilkoltak egy nőt és életveszélyesen megsebesítették 13 éves lányát. Ez volt a 2008–2009-es támadássorozat utolsó állomása.
Szőke Péter elmondta, hogy az áldozatok hozzátartozói minden évben részt vesznek ezen az eseményen. A vasárnapi megemlékezésen felolvassák Faludi Éva üzenetét, ő 1944 augusztusában az auschwitz-birkenaui táborban raboskodva tanúja volt a romák meggyilkolásának.
A Sant'Egidio közösséget – mondta Szőke Péter – 1968-ben alapította egy római diák, Andrea Riccardi és néhány iskolatársa. Elhatározták, hogy minden este közösen imádkoznak és szegénynegyedekbe járva utcagyerekek, hajléktalanok, elhagyott idős vagy fogyatékos emberek gondozásával váltják tettekre Jézus tanítását. A nyolcvanas évektől Európában számos helyen, a kilencvenes évek elején pedig Afrika számos országában is létrejöttek ilyen közösségek. Mára a közösség tagjainak több mint fele Afrikában él. A magyar közösség a rendszerváltás idején született meg római diákok kezdeményezésére.
Szakcsi Lakatos Béla világhírű dzsesszzenész és Kathy-Horváth Lajos hegedűművész, zeneszerző a 100 tagú Cigányzenekar néhány tagjának kíséretében ad koncertet a cigány holokauszt áldozatainak emlékére csütörtök este a budapesti Holokauszt Emlékközpontban.
